33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Szakképesítési szintek és besorolás
Kérdés:
Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.
2. cikk / 33 Besorolás egészségügyi dolgozó esetén
Kérdés:
Kérem a segítségüket abban, hogy az egészségügyi szakiskolai képesítő bizonyítvány (régi, érettségi nélküli, 3 éves képzés) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban melyik fizetési osztály besorolására jogosít?
3. cikk / 33 Óvodapedagógus fizetési kategóriája
Kérdés: Óvodapedagógus jogviszonya 2002. augusztus 1-jén kezdődött (óvodapedagógusi diploma megszerzése: 2002. június 14.), besorolásakor figyelembe vették a mezőgazdasági szövetkezeti tagságát (1987. VII. 1. – 1989. XII. 31.), segítő családtagságát (1991. VII. 1. – 1991. XI. 24.), egyéni vállalkozói jogviszonyát (1991. XI. 26. – 1992. VI. 30.). Jogos volt-e a figyelembevétel? Ezen időszakokat figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
4. cikk / 33 Közalkalmazotti fizetési fokozat meghatározása – a munkaviszonyban töltött idő
Kérdés: Az 1992. július 1-je előtt keletkezett munkaviszony közalkalmazotti fizetési fokozatba történő beszámításával kapcsolatban van kérdésünk. AKjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a fizetési fokozat megállapításánál a munkaügyi dokumentumok felülvizsgálata során eltérő jogszabály-alkalmazással találkoztunk. A problémát az okozza, hogy hogyan kell kezelni az 1992. július 1-je előtt keletkezett, de az azt követően is fennállt munkaviszonyt, ha a pedagógus nem rendelkezett a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettséggel vagy képesítéssel. Például a munkaviszony fennállt X Banknál 1990. január 1. napjától 2000. szeptember 15. napjáig. Egyes jogelőd intézmények 1992. június 30-ig a munkaviszonyt elismerték közalkalmazotti jogviszonynak, de azt követően már nem vették figyelembe mint közalkalmazotti jogviszonyt. A példa esetében 1990. január 1-jétől 1992. június 30-ig közalkalmazotti jogviszonyként ismerték el, míg 1992. július 1-jétől 2000. szeptember 15-ig munkaviszonynak tekintették (azaz nem számították bele a közalkalmazotti jogviszonyba). Más jogelőd intézmények az 1992. július 1-jén fennállt jogviszony teljes időtartamát elismerték közalkalmazotti jogviszonynak mindaddig, amíg az meg nem szűnt. A példa esetében 1990. január 1. napjától 2000. szeptember 15. napjáig a teljes időtartamot közalkalmazotti jogviszonynak ismerték el. Hogyan kell helyesen eljárnunk ebben az esetben?
5. cikk / 33 Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők
Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
6. cikk / 33 Integrált intézmény – a jogviszony-átalakulás kérdőjele
Kérdés: Az általam vezetett integrált intézmény szociális és egészségügyi szolgáltatásokat integrált intézményi formában biztosít, melynek egyszemélyű, magasabb vezetője vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapító okirat szerint az intézmény főtevékenysége szociális, de a NEAK által befogadott és finanszírozott egészségügyi szolgáltató is egyben, védőnői szolgáltatás vonatkozásában. Feladatom mind a szociális, mind az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatások szervezeti és szakmai irányítása, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, gazdálkodás az intézmény működőképességének biztosítása érdekében. Az Eszjtv. értelmében a NEAK országos irodájától azt a tájékoztatást kaptam, hogy az intézmény vezetőjeként rám is az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése vonatkozik, és illetményemet e törvény 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani. Abértámogatási igényt emiatt le is adtuk a NEAK-nak, aki azt jóváhagyta, és a bértámogatást immár harmadik hónapja rendre az intézmény számlájára utalja. Végzettségemet tekintve felsőfokú egészségügyi és szociális végzettséggel is rendelkezem, az irányított egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakirányú diplomával. Az intézmény fenntartója viszont nem így értelmezi a jogszabályt. Álláspontja szerint, csak közalkalmazottként vezethetem az integrált intézményt a szociális szolgáltatások miatt, emiatt engem nem lehet egészségügyi szolgáltatási jogviszonyba átsorolni, így a bérezésemet is ennek megfelelően kell megállapítani, tehát a kérdéses, 1. számú melléklet szerinti hivatkozott illetményt nem áll módjukban megadni. Ehhez kérem az Önök értelmezését.
7. cikk / 33 Kisgyermeknevelő fizetési fokozata – a korábbi munkaviszony beszámítása
Kérdés: Bölcsődében dolgozom kisgyermeknevelőként. 2001-ben óvodapedagógus diplomát szereztem, 2017-ben pedig OKJ-s kisgyermeknevelő szakképesítést. Az óvodapedagógus-diploma megszerzése után a versenyszférában dolgoztam, csak 2017 augusztusától vagyok közalkalmazott, kisgyermeknevelőként dolgozom. Mivel van óvodapedagógus-diplomám, engem a pedagógus-előmenetel szerint soroltak be. 2001-től vagy 2017-től kell-e beszámítani a besorolásomhoz a munkaviszonyaimat?
8. cikk / 33 Jubileumi jutalomra való jogosultság – nem minden jogviszony számít
Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. Erre tekintettel közalkalmazottunk jogviszonya is a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével fog megszűnni. Az alábbiak szerint sérelmezi a jubileumi jutalomra vonatkozó korábbi és tervezett intézkedéseinket is. A munkakönyve szerint a munkaviszonya 1981. március 5-én keletkezett egy mgtsz.-ben, majd "munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel megszüntetésre került 1985. december 31. napjával, és 1986. január 1-jén ugyanazon munkáltatónál más munkakörben került alkalmazásra, mely jogviszonya 1992. április 20-ig tartott. Ezt követően 1992. április 21-én áthelyezéssel került a jelenlegi munkáltatójához. Fentiekre tekintettel jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1986. január 1. napjával került megállapításra, így részére 2011. január 1-jén a 25 éves, majd 2016. január 1-jén a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésre került. Véleménye szerint azonban a jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1981. március 5., a 25 és a 30 éves jubileumi jutalma pedig nem megfelelő időben lett kifizetve, és a 40 éves jubileumi jutalmára már 2021 márciusában jogosult. Véleményünk szerint a jubileumi jogosultságának kezdete korábban helyesen lett megállapítva, illetve a 25 és 30 éves jubileumi jutalma is megfelelő időben lett számára kifizetve. Így a 40 éves jubileumi jutalomra csak 2026 januárjában lenne jogosult. Továbbá értelmezésünk szerint a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére a 40 éves jubileumi jutalmat akkor lehetne a munkaviszony megszűnésekor kifizetni, ha a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősülne, és 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne. Tekintettel azonban arra, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2023. május 4-én éri el (férfi közalkalmazottról van szó), a munkaviszony megszűnésekor (2021. március 31-én) nem minősül nyugdíjasnak, így részére a 40 éves jubileumi jutalom korábban nem fizethető ki. Jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, kifizethető-e az a munkaviszony megszűnésekor?
9. cikk / 33 Jogviszony-átalakulás vegyes tevékenységű egészségügyi szolgáltatónál
Kérdés: A szóban forgó költségvetési szerv önkormányzati fenntartású, alaptevékenysége körében biztosítja működési területén az egészségügyi alapellátást, továbbá ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő (többek között: kulturális, muzeális területhez tartozó) intézmények pénzügyi, gazdasági és adminisztrációs feladatait (368/2011. Korm. rendelet). A szóban forgó költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik.
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül – a szerv tevékenységét figyelembe véve – vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül – a szerv tevékenységét figyelembe véve – vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?
10. cikk / 33 Óvodapedagógus besorolása – korábbi jogviszonyok figyelembevétele
Kérdés: Óvodapedagógus besorolásával kapcsolatban kérem a segítségüket. Dolgozónk 2016. június 7-én szerezte meg az óvodapedagógusi szakképzettségét. Közalkalmazottként 2016. október 10-től dolgozik, előtte 2001 szeptemberétől a versenyszférában, rt.-nél, kft.-nél állt munkaviszonyban. Jelenleg Pedagógus I. fokozat 2. fizetési kategóriájába van besorolva, a következő soros előrelépése 2022-ben lesz. Kérem szíves válaszukat, hogy a leírtak alapján helyesen történt-e a besorolása.
