17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Fizetési kategória megállapítása egyházi iskolában
Kérdés:
Egyházi iskolánál 2015. augusztus 16-tól alkalmazunk felső tagozaton 5–6. osztályban angoltanárként egy kollégát, aki 1993-ban szerzett tanítói diplomát, aztán 5 évig egyetemre járt művelődési és felnőttképzési menedzserszakon, később, 2015-ben szerezte meg a tanítói diplomára épülő angol műveltségterület kiegészítő szakot. Őt 2015-ben Pedagógus I. fokozat 2-es kategóriájába soroltuk, hiszen nem volt ugyan szakmai gyakorlata, de rendelkezett legalább 6 év munkaviszonnyal. A pedagógus most azt állítja, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján 2015-ben úgy kellett volna besorolni, mintha 1993 óta folyamatosan pedagógus-munkakörben tanított volna. Életútja során 1998–2004 között, majd 2005–2015 fennállt munkaviszonyaiban nem a köznevelés területére tartozó gazdasági társaságoknál dolgozott. Véleményem szerint a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése egyházi intézmény esetében nem irányadó. A 2005. évi költségvetési törvényig a mindenkori költségvetési törvény írta elő, hogy a Kjt. 55–80. §-a vonatkozik az egyházi fenntartókra, ugyanis ez volt a normatív állami juttatás és a közoktatási kiegészítő támogatás igénybevételének feltétele (munkaidő, pihenőidő, illetmény-előmeneteli rendszer), de a 87/A. § nem szerepelt a felsorolásban.
2. cikk / 17 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – a közhasznú munka beszámítása
Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?
3. cikk / 17 Fizetési fokozathoz figyelembe veendő munkaviszony
Kérdés: Szociális intézményben foglalkoztatott dolgozót segédgondozó munkakörben foglalkoztatja az intézmény 2006. VII. 3-tól. Érettségivel rendelkezik, a besorolásánál minden korábbi jogviszonya beszámításra került (a dolgozónak 1985-2006 között csak munkaviszonya volt), így C/7-be lett besorolva (eszmei kezdet: 1987. XII. 4.). 2007. VI. 14-én szociális gondozó szakképesítést szerzett, ennek alapján 2007. VII. 1-től gondozó munkakörbe lett átsorolva E/7 fizetési fokozatba. Felülvizsgálatra került a dolgozó besorolása. Helyesen jártunk-e el az átsorolás alkalmával, amikor ismételten minden jogviszonyt beszámítottunk, vagy csak az 1992. július 1-je előtti, valamint a közalkalmazotti jogviszonyokat kellett volna beszámítani?
4. cikk / 17 Romániában ledolgozott idő – figyelembevétel a közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: A közalkalmazott 2008. június 9-én szerezte meg az óvodapedagógusi végzettségét, és azóta is óvodánkban dolgozik óvónői munkakörben, Pedagógus I./5 besorolással. Belépésekor nem adott le semmilyen jogviszony-igazolást. Dolgozónk most szeretné megtudni, hogy beszámítható-e a besorolásához az 1991-1999 közötti jogviszonya, amikor is egy romániai óvodában dolgozott óvónőként, de óvodapedagógusi végzettséggel akkor még nem rendelkezett. Romániai munkakönyvében igazolva van ez a jogviszonya. Figyelembe vehetjük ezt az időszakot a besorolásához?
5. cikk / 17 Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők
Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
6. cikk / 17 Jogviszony-átalakulás vegyes tevékenységű egészségügyi szolgáltatónál
Kérdés: A szóban forgó költségvetési szerv önkormányzati fenntartású, alaptevékenysége körében biztosítja működési területén az egészségügyi alapellátást, továbbá ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő (többek között: kulturális, muzeális területhez tartozó) intézmények pénzügyi, gazdasági és adminisztrációs feladatait (368/2011. Korm. rendelet). A szóban forgó költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik.
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül – a szerv tevékenységét figyelembe véve – vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül – a szerv tevékenységét figyelembe véve – vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?
7. cikk / 17 Közalkalmazotti jogviszonyban – időszámítás
Kérdés: Közalkalmazott besorolásához munkaviszonyként beszámítható-e az az időtartam, amikor közmunkásként volt foglalkoztatva a munkavállaló, főállású anyaként volt otthoni foglalkoztatott, valamint az ápolási díj folyósításának időtartama, ha nem állt jogviszonyban, ahonnan fizetés nélküli szabadságon lett volna?
8. cikk / 17 Köztisztviselői fizetési fokozat megállapítása
Kérdés: A köztisztviselő nappali tagozatos főiskolai tanulmányait 2003-2007 közötti időszakban végezte. A főiskolai tanulmányai mellett megbízási jogviszonyt (1 hónapig), azt követően egyéni vállalkozói jogviszonyt (1 évig) létesített. A köztisztviselő besorolásakor a fenti nappali tagozatos főiskolai tanulmányai mellett létesített, igazolt jogviszonyai figyelembe vehetők-e a fizetési fokozat megállapításához?
9. cikk / 17 Helytelen besorolás korrekciója
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó segédmunkás (FEOR 9329) munkakörben foglalkoztatott kolléga fizetési fokozatát a felvételekor a legmagasabb iskolai végzettségének figyelembevételével – főiskola – állapították meg. Visszasorolható-e a munkakörének és a 395/2015. Korm. rendeletnek megfelelő fizetési kategóriába úgy, hogy a bruttó illetménye változatlan marad, a különbözetet illetménykiegészítésben kapja meg?
10. cikk / 17 Közalkalmazotti besoroláshoz figyelembe veendő idők
Kérdés: Egyik közalkalmazottunkat A12-be soroltuk, mivel a benyújtott dokumentumai alapján több munkáltatója is volt, pl. kft., bt., vállalat, szövetkezet. Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapítása az igazolt – nem csak közalkalmazotti – idő alapján történt. Vagyis figyelembe vettük, hogy hány évet töltött eddig a munkavállaló összesen jogviszonyban. Helyesen járunk el? Vagy minden esetben követni kell a Kjt. 64. §-t?
