Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése

Kérdés: Egyik munkavállalónk még tavaly év elején, próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott. A munkaszerződésébe egy versenytilalmi kikötés is be volt építve, amely szerint a munkaviszony megszűnése esetén attól számítva egy évig versenytilalom alatt áll, amelyért utolsó érvényes alapbérének harmada illeti meg. A versenytilalmi kikötéstől a munkáltató az utolsó munkában töltött napig elállhatott. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló alig két hónapig dolgozott nálunk, a próbaidős megszüntetése során ilyen elállás nem történt, de nem is fizettünk neki semmit. Pár napja azonban bejelentkezett a versenytilalmi ellenértékért. Jogosan igényli ezt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a versenytilalommal azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (1)-(2) bek.].A felek a megállapodásukban kiköthetnek elállási jogot [Mt. 15. § (2) bek.],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Pedagógus csökkentett munkaideje – a következmények

Kérdés: Pedagógusként dolgozom. Úgy tudom, hogy lehetőségem van 5 évvel az öregségi nyugdíj előtt csökkentett munkaidőben dolgozni (félállást vállalni 3/4 havi fizetésért). Ezt lehet-e később módosítani, visszatérni teljes állásra? Ennek a majdani nyugdíjam összege miatt lehetne jelentősége. A40 éves jubileumi jutalmat milyen bér alapján számolnák? A jubileumi jutalom kifizetésének az alapja (összege) mindig a megelőző havi bér?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint a jubileumi jutalom alapja a közalkalmazott havi illetménye. A Kjt. 85/A. §-ának m) pontja szerint az illetmény az alapbérrel megegyező fogalom, az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése pedig az alapbért a munkaszerződés szerinti – általában havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése a munkaviszony fennállása alatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkaszerződésben úgy kerül meghatározásra a versenytilalmi megállapodás, hogy a megállapodás ellenértékét a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt részletekben, havi rendszerességgel, határozott ideig – addig, amíg a munkáltató ki nem fizeti a munkavállaló részére a neki járó ellenérték teljes összegét –, külön bérszámfejtve (tehát nem az alapbérbe építve) köteles megfizetni a munkavállaló részére? (A munkaszerződés természetesen rögzítené, hogy amennyiben a munkaviszony az előtt megszűnik, mielőtt a munkavállalónak járó ellenérték teljes egészében kifizetésre kerül, a munkáltató az ellenérték fennmaradó részét a munkaviszony megszűnésekor egy összegben megfizeti a munkavállaló részére.) Ilyen konstrukció esetén, a munkáltató jogszerűen elállhat-e a versenytilalmi megállapodástól, és így jogszerűen követelheti az ellenértékként kifizetett pénzösszegek visszafizetését a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni, amely a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (2) bek.].Az ellenérték megfizetésének időpontját a törvény nem szabályozza, ezért kifizethető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Munkaviszony megszüntetése a munkaviszony kezdete előtt

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?
Részlet a válaszából: […] ...állapíthat meg [Mt. 56. § (1) bek.]. Ilyen szankció lehet például a megrovás, a jutalomból történő kizárás, az alapbér csökkentése vagy a pénzbírság is. Arra azonban ügyelni kell, hogy hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.