Vezető munkavállaló munkaviszonyának azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Meg lehet-e szüntetni azonnali hatályú felmondással annak a vezető állású munkavállalónak a munkaviszonyát, aki rendszeresen anélkül ismer el egyes szerződéses követeléseket, hogy ellenőrizné, azok mögött van-e tényleges teljesítés? Mivel számos esetben bebizonyosodott, hogy a követelések nagy része valójában nem is volt jogos, ebből következően e tevékenységével jelentősebb összegű kárt okozott a cégnek.
Részlet a válaszából: […] Előzetesen megjegyezzük, csak az eset összes körülménye alapján lehetne megnyugtató módon állást foglalni a felvetett kérdésben. A munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg, ha a másik fél– a munkaviszonyból származó lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Keresőképtelenség a munkaviszony végéig

Kérdés: Jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó cégnél dolgozom gyári alkalmazottként. A munkáltatómmal 2017. április 26-án egyéves határozott idejű szerződést kötöttünk. Elég sok kritika ér a főnökeimtől a munkám minőségét illetően, toleranciának még a nyomát sem érzem. Pedig én igyekszem a legjobb tudásom szerint dolgozni, de a folyamatos három műszak, és az ebből következő hatalmas terhelés miatt sajnos néha becsúsznak hibák. Ezért arra gondoltam, hogy 2018. április 26-áig (a határozott idejű szerződésem lejártáig) szeretnék eljönni táppénzre, hogy kivizsgáltassam magam, mert számos egészségügyi problémám van. Megtehetem-e jogi következmény nélkül, hogy három hónapra táppénzre megyek a gyógyulásom érdekében? Ha nem, mit javasolnak megoldásként? Sajnos a közös megegyezésről szó sem lehet, abba nem egyeznek bele a főnökeim, mert munkaerőhiány van. Anyagi helyzetem miatt a hátralévő munkabéremet sem tudom megfizetni nekik.
Részlet a válaszából: […] ...kivizsgáltatása érdekében indokolt-e a keresőképtelen állományba vétele, illetve a táppénz folyósítása. A keresőképtelenség egyes eseteit az Ebtv. tartalmazza, így többek között keresőképtelen, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Kormánytisztviselői tájékoztatási kötelezettség – ha vesztegetéssel gyanúsítják

Kérdés: Köteles-e a kormánytisztviselő bejelenteni munkáltatójának, ha vesztegetéssel gyanúsítja az ügyészség?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 39. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kormányzati szolgálati jogviszony büntetlen előéletű magyar állampolgárral létesíthető. A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt végig meg kell felelnie az ún. alkalmazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkaügyi "papírok" – megőrzésük ideje

Kérdés: Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.
Részlet a válaszából: […] ...iratok selejtezése kapcsán abból kell kiindulnunk, hogy az egyes jogszabályok milyen elévülési időt határoznak meg. Megjegyezzük, hogy az alábbiakban csak az elévülésre vonatkozó általános szabályokat részletezzük, amelyeket számos speciális eset egészít ki (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Fiatalkorúakkal foglalkozó közalkalmazottak erkölcsi bizonyítványa

Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása óta a betölteni kívánt munkakörtől függően a Kjt. eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Vagy munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Intézményünk egyes munkakörei (pl. kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör) esetén a Kjt. 20. §-a (1), (2d) és (2e) bekezdésére hivatkozás szükséges? Kisegítő, technikai személyzet, tehát dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves munkakör esetén elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére hivatkozni? Gazdasági személyzet, azaz gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdésére utalnunk?
Részlet a válaszából: […] ...is, az az időszak tehát, amíg a gyanúsított, illetve a vádlott bűnösségét jogerősen még nem állapították meg. Ezenkívül a Kjt. az egyes bűncselekmények esetében azt is előírja, hogy egy, a büntetőjogi mentesítés beálltának időpontjától kezdődő további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Munkavállaló utasítása valóságtól eltérő nyilatkozattételre hatósági eljárásban

Kérdés: A munkavállalóink számára lehetséges-e jogszerűen olyan utasítást adni, hogy amennyiben a munkáltatónál hatósági eljárás (például munkaügyi ellenőrzés) indul, egyes tényekről a valóságtól eltérően, mindenkor a munkáltatóra kedvezőbb módon nyilatkozzanak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállaló és a munkáltató kölcsönösen köteles együttműködni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Az Mt. 8. §-ának (1) bekezdése ezen túlmenően azt is kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Igazolatlan távollét – rendkívüli felmondás

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYES-en van. Helyettesítésére – az ő javaslatára – a testvérét vettük fel üzletünkbe. Néhány napja azonban a testvér nem jött be a munkahelyére, nem végez munkát. Próbáltuk telefonon elérni és személyesen is felkeresni, de sikertelenül. A telefont volt munkavállalónk sem veszi fel, akit helyettesít. Mit tehetünk ebben a helyzetben, felmondhatunk a munkavállalónak jogszerűen? Sajnos nehezíti helyzetünket, hogy nem írtunk alá munkaszerződést.
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a munkavállaló nem tudja távollétét igazolni,akkor helye lehet a munkáltató általi rendkívüli felmondásnak. A munkáltató,illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti,ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.