211 cikk rendezése:
191. cikk / 211 Munkabaleset miatti sokk
Kérdés: A közelmúltban munkahelyi balesetet szenvedtem, és nagyon csúnyán összetörtem magam. Amikor a feleségem megtudta, hogy mi történt, sokkos állapotba került, és az orvosok utóbb azt állapították meg, hogy idegösszeomlást kapott. Jelenleg otthon van, nem tud dolgozni; én közben kikerültem a kórházból, és visszamehettem a munkába. Mivel a feleségem most is táppénzen van, kevesebb a közös jövedelmünk, nehezebben élünk. Van arra lehetőség, hogy az elmaradt jövedelmünket megtéríttessük a céggel?
192. cikk / 211 Munkahelyre bevitt dologban okozott kár
Kérdés: A cégünknél van egy lista, amely feltünteti, hogy milyen dolgokat tilos az üzem területére behozni, illetve milyen dolgokat kell kötelezően az öltözőben hagyni. A lista a bejárat mellett van közzétéve, és a végén szerepel egy tájékoztatás, hogy amennyiben a listán nem szereplő dolgot kíván valaki behozni, akkor annak feltételeiről meg kell kérdeznie a műszakvezetőt. Egyik munkavállalónk egy nagy értékű mini-DVD-lejátszót hozott be, ami a listán nem volt feltüntetve, de nem jelezte, hogy nála ilyen van. Hazafelé menet a lépcsőn megcsúszott, elesett, és a hátizsákjában levő gépezet összetört. Most követeli a lejátszó árát. Jól gondoljuk, hogy ezt nem vagyunk kötelesek kifizetni neki?
193. cikk / 211 Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?
Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
194. cikk / 211 Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
195. cikk / 211 Egyéni vállalkozó munkáltatói kárfelelőssége
Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozom, egy építőipari cégnek végzünk szerelési munkákat három alkalmazottammal. Egyikük balesetet szenvedett (megrázta az áram), mert a vele párban dolgozó munkatársa a szerelés előtt nem áramtalanította a hálózatot anélkül, hogy erre figyelmeztette volna a többieket. A sérült munkavállaló kártérítést akar, de úgy tudom, nem felelek a káráért, mert ott sem voltam, mikor az eset történt, és így nem is akadályozhattam meg a balesetet.
196. cikk / 211 Önkéntes segítségnyújtásból eredő kár
Kérdés: Munkavállalóként irodai adminisztrátor munkakörben dolgoztam. A munkahelyünkön folyamatos építkezés folyt. A törmelék elszállításakor egy kölcsönbe kapott traktor pótkocsijának oldalmagasítója rászorult a kerékre. Mivel hamarabb értem aznap a munkahelyemre, és láttam, hogy nem boldogulnak, segítettem eltávolítani az alkatrészt, de ekkor megroppant a hátam. Utóbb az orvos csigolyatörést állapított meg, és most rokkant vagyok. Követelhetek-e kártérítést a munkáltatómtól?
197. cikk / 211 Baleset a sportnapon – felelős-e a munkáltató?
Kérdés: Cégünk az elmúlt hétvégén sportnapot szervezett, ahová minden munkavállalót meghívtunk. Egyikük a mobil zuhanyozóban megcsúszott, és balesetet szenvedett. Követeli, hogy ismerjük el munkabalesetként az esetet, és fizessünk részére kártérítést. Valóban kötelesek vagyunk erre?
198. cikk / 211 Álláskeresési támogatásra való jogosultság
Kérdés: Másfél éve megszűnt a több mint 3 éve fennálló munkaviszonyom. Mikortól kell az álláskeresési járadék jogosultsági feltételeit vizsgálni? Kell-e igazolnom, hogy az elmúlt másfél évben ténylegesen állást kerestem, és igényelhetek-e álláskeresési járadékot ilyen igazolás hiányában?
199. cikk / 211 Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás
Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
200. cikk / 211 Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?
Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
