Rokkantsági nyugdíj és a "kedvezményes" jubileumi jutalom

Kérdés: Egyik kollégánk rokkantsági nyugdíjba megy. Kérdésünk, hogy jár-e számára kedvezményes jubileumi jutalom, ha a jogviszonyban töltött jogosító ideje megvan hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 17. § (2) bekezdés e) pontja alapján a közszolgálatijogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a rokkantsági (balesetirokkantsági) nyugdíjjogosultság Ktv. 17. § (8) bekezdés szerinti feltételeivelrendelkező köztisztviselő azt kérelmezi. A Ktv. 17. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Egészségkárosodott személy – az átmeneti járadék melletti jövedelem

Kérdés: Átmeneti járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? Hathavi átlag bruttó minimálbérnek (73 500) a 80%-a vagy a nettó minimálbér 80%-a, de azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 89 500 Ft – 80%-a? Átmeneti járadékom összege 71 000 Ft. Mit kell figyelnem, hogy az átmeneti járadékom ne szűnjön meg?
Részlet a válaszából: […] ...akeresőtevékenység folytatásának időtartama alatt – ideértve a keresőtevékenységmegszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz és az Flt. szerintipénzbeli ellátás időtartamát is – keletkezett, és ezzel összefüggésben ajelenlegi vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Károkozás külföldön

Kérdés: Cégünk egy munkatársát rendszeresen kiküldi külföldi leányvállalataihoz munkavégzés céljából. Az egyik ilyen kiküldetés alatt a munkavállaló a vállalati gépkocsival balesetet okozott, az érintett külföldi személy kártérítési igénnyel lépett fel a cégünkkel szemben. Szeretnénk megtudni, hogy a kiküldetés ideje alatt egy esetleges baleset miatt bekövetkező vagyoni kártérítési felelősség hogyan oszlik meg a munkavállaló és a munkáltató között? A külföldi kiküldetés teljes időtartama a kártérítés szempontjából beleszámít-e a munkaidő fogalmába? Átháríthatjuk-e a kárt a munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] ...hogy fennáll-e kártérítési felelősség a kártszenvedett harmadik személlyel szemben, annak az államnak a joga az irányadó,ahol a baleset történt.A munkáltatói vagy a munkavállalói kártérítési kötelezettségfennállását az dönti el, hogy a kárt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amunkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve atársadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegségmiatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságilleti meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak – betegszabadságra való jogosultság?

Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a munkavállalót betegsége miattikeresőképtelenség idejére – ideértve a társadalombiztosítási szabályok szerintiüzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptáriévenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Kárfelelősség alapja – a károkozás bekövetkeztének időpontja

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, négy alkalmazottam van. Tavaly decemberben, éppen karácsony előtt az egyikük megbotlott az irodában, el­esett, és eltörte a karját; ami miatt most nem tud munkát végezni. A kiesett munkabérét most meg akarja téríttetni velem; azt mondja, az Mt.-ben a munkáltató kárfelelőssége elő van írva ilyen esetekre is. Én viszont úgy tudom, hogy az egyéni vállalkozó tavaly még nem volt felelős az ilyen balesetekért. Kell-e fizetnem vagy sem?
Részlet a válaszából: […] 2009. december 31-ig a legfeljebb tíz főfoglalkozásúmunkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozottkárért vétkessége esetén felelt, és mentesült a felelősség alól, ha bizonyítanitudta, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Egyéni vállalkozót álláskeresőként megillető ellátások

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, szerkesztői, lektori és fordítói munkákat vállalok. Sajnos az utóbbi időben megfogyatkoztak a megrendelések, és a közeljövőben nem is várható új megrendelés. Korábban volt egy alkalmazottam is, de el kellett bocsátanom. Jogosult lehetek-e egyéni vállalkozóként valamilyen munkanélküli-segélyre?
Részlet a válaszából: […] ...nap – a 27. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultságiidővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági, baleseti rokkantságinyugdíjra, nem részesül táppénzben, továbbá munkát akar vállalni, de önállóálláskeresése nem vezetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Munkavédelmi bírság – ha már a tetőn vannak

Kérdés: A munkaügyi felügyelet megbüntetett minket. A tetőfedő munkavállalóink éppen arra készültek, hogy megkezdik a munkát egy ház tetején, még nem dolgoztak, amikor a felügyelők kiszálltak. Arra hivatkozással, hogy nincs védősisakjuk, valamint nincs biztosítva a kellő leesés elleni védelem, bírságot szabtak ki, és megtiltották a munkavégzést. Szerszámaik a tetőn voltak ugyan, de szerintünk viszont nem lehetett volna jogsértést megállapítani, hiszen munkavégzés, és így veszélyeztetés ténylegesen nem történt! Érdemes-e megfellebbezni a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...A perben az volt ügydöntő, hogy a felperes munkáltató négymunkavállalója tetőn, tehát magasban történő – önmagában emiatt jelentősbalesetveszélynek kitett – munkavégzésre volt köteles, és a munkavédelmiellenőrzés ezen munkavállalók tekintetében milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Munkavállalói közrehatás a balesetben

Kérdés: Az egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, amikor egy leszakadt lánc kijavítása során nem az előírt létrát használta, hanem önállóan próbálta meg kijavítani a hibát. A munkavállaló korábban több esetben megszegte a munkavédelmi szabályokat, és ezért legutóbb írásos figyelmeztetésben is részesült, de eddig semmilyen baj nem történt. Most viszont a baleset miatt kártérítést követel – viszont nem szeretnénk fizetni, mivel álláspontunk szerint a baleset kizárólag az ő elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Érdemes ezzel az állásponttal egy jogvitába bonyolódnunk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. Az objektív felelősség alól csak akkor mentesülhet a munkáltató, habizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért

Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...álló okok folytán nem képes eleget tenni a munkaviszonyából fakadó azonkötelezettségének, hogy a munkahelyén megjelenjen [pl. balesetet szenvedett,vagy keresőképtelen betegsége miatt utazásra képtelen állapotban van (BH 1991.86.)]. Éppen ezért tanácsos, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
18
19
20
22