135 talált cikk az átlagkereset kifejezésre

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?

Kérdés: Egyik munkavállalónk pénzkezelői munkakörben dolgozik, a munkatársaknak osztja ki az utalványokat, illetve kezeli a házipénztárt. Januárban, az év eleji nagyobb mértékű utalványok megérkezését követően a pénzkezelő munkatárs néhány percre elhagyta az irodáját, kiment a mosdóba. Az irodát ugyan igen, de a páncélszekrényt nem zárta be, és mire visszaért, mintegy 1,5 millió forint értékű utalvány tűnt el. Tettünk feljelentést, de várhatóan nem lesz meg a tettes, így kárigénnyel kívánunk élni a munkavállalóval szemben. Ő ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a bűncselekmény elháríthatatlan ok, és így nem felelős az utalványok eltűnéséért.

Kérdés: Kéthavi próbaidővel felvettünk egy új asszisztenst, aki a 16. munkanapjától egyszer csak nem jött többé, és nem értesített minket a távolmaradás okáról. Vártunk két napot, majd december 20-án postára adtuk a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést tartalmazó iratot, melyet egy héttel később kézhez is vett a munkavállaló. Átutaltuk számára a munkabére időarányos részét (egészen 20-ig számolva), azonban ő kéri, térítsük meg az egész havi bérét, hiszen csak december végén értesült a döntésünkről. Ilyen esetben mi a teendő, nem szívesen pereskednénk?

Kérdés: Több mint 3 évig Írországban, illetve az ír cég részéről kiküldetésben fél évig Ausztriában is végeztem tevékenységemet, mielőtt megszüntették volna munkaviszonyomat. Úgy tudom, hogy az álláskeresési ellátást a lakóhelyem szerinti államban, azaz Magyarországon vehetném igénybe, azonban az ír cég nem állította ki az ehhez szükséges igazolásokat. Mi a teendő ilyenkor?

Kérdés: Az egyik, kizárólag egy munkavállalónk által használt cégautó károsodott. Mint utóbb kiderült, az előírt szervizelési időszakok között is sokáig kevés motorolajjal futott a jármű, és ez tönkretette a motort, amit cserélni kellett. A kár mintegy egymillió forint. Felelőssé tehető-e a munkavállaló a teljes okozott kárért, ha a gépjármű használatára vonatkozó megállapodásban nyilatkozta, hogy ismeri a szervizelési szabályokat és a gépjármű használati útmutatójában foglaltakat, amelyek közül az utóbbi tájékoztat a magas motorolaj-fogyasztásról és arról, hogy 2-3 tankolás után ellen­őrizni kell a motorolaj szintjét?

Kérdés: Kormánytisztviselői jogviszonyban állók tekintetében hogyan érvényesülnek az egyéb jogviszonyokban (Mt. és Ktv. hatályai alá tartozók esetében) irányadó csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok?

Kérdés: A minisztériumunknál dolgozó kormánytisztviselő 2011 júliusában szerzi meg a nyugdíj feltételeit, erre tekintettel szeptemberi felmentésekor felajánlotta neki a munkáltató a prémiumévek programot (pép). A kormánytisztviselő ezt elfogadta. Most jelezte, hogy 2011 januárjától, tehát a program kezdetétől számított 4 hónap múlva, egy kft.-nél helyezkedik el, és kérte, hogy a 24. hónapig hátralévő időre járó juttatását fizessük ki. Őt annak idején 2 hónap munkavégzés alóli mentesítés (kéthavi átlagkereset) és 12 havi illetményének megfelelő végkielégítés illette volna meg, ha a felmentésére került volna sor. Ez a maximum. Kifizethető-e részére ez az összeg, hiszen ezzel lényegében úgy jár, mintha nem is 2, hanem 4 havi felmentési ideje lett volna, és a 70%-os díjon felül még megkapja azt is, ami felmentése esetén járt volna? Lényegében annál is többet kap, mintha kitöltötte volna a pép-et, ami esetében kb. 10 hónap lett volna.

Kérdés: Egy munkavállalónk a vállalati terepjáróval az üzem melletti területen ralizva felborult, és azt totálkárosra törte, amivel mintegy 5,8 millió forint kárt okozott. A munkavállaló azt nyilatkozta, hogy az autót ki akarta próbálni a terepen, hogy szükséges-e azt fékellenőrzésre vinni, és eközben csúszott meg, és borult fel. A közvetlen felettese ugyanakkor azt közölte, hogy a munkavállaló ilyen utasítást nem kapott, és nem is közölte azt a szándékát, hogy az autót bárhová elvinné; a terepjáró kiviteléről ő már csak a baleset után értesült. Több munkatárs pedig azt adta elő, hogy a munkavállaló már számos esetben is hangoztatta, hogy "meg kéne járatni azt a terepjárót". Ilyen esetben hogyan kell elbírálni a felelősséget? A munkavállaló elismeri a gondatlanságát, de csak az átlagkeresete 50%-ig hajlandó kárfelelősséget vállalni.

Kérdés: Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?

Kérdés: A munkavállalóknak jutatott étkezési hozzájárulás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál?