Munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Segítségüket kérném abban, hogy ha engem egy gimnáziumban munkavédelmi képviselőnek választottak (20 főnél több munkavállalót foglalkoztat), akkor jár-e nekem a havi 10%-os mértékű munkaidő-kedvezmény? Tehát a tanároknál ez órakedvezményben valósul meg, az én értelmezésem szerint. Az igazgatóhelyettes azt állítja, hogy csak az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak jár ez a kedvezmény, közalkalmazottaknak nem.
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. előírása, hogy a munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] ...eltöltött idő mindig is jogosított végkielégítésre. 2003. július 1-jétől a szabály kiegészült azzal az esettel is, ha korábban az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató került a Kjt. hatálya alá [Kjt. 37. § (5) bek.]. Ez ugyanis nem munkáltatói jogutódlás, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaszerződés elmaradt hatályosítása – a gondatlan károkozásért fennálló felelősség

Kérdés: A munkavállalóink munkaszerződését nem hatályosítottuk az Mt. 2012-es hatálybalépése óta. A munkaszerződésekben gondatlan károkozás esetére minden esetben 1,5 havi átlagkeresetig terjedő kártérítés került meghatározásra. Most az egyik munkavállalónkat kötelezni akarjuk az általa (gondatlanul) okozott kár megtérítésére. Ilyen esetben követelhetjük a hatályos Mt. szerinti négyhavi távolléti díjat, hiszen a szerződéseink hatálytalanok?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatta meg [régi Mt. 167. § (3) bek.]. A régi Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződések esetén a másfél havi átlagkeresetnek megfelelő összegű kártérítésben való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Kártérítési felelősség korlátozása a régi Mt. alapján

Kérdés: A munkavállalóinkkal még a régi Mt. hatálya alatt olyan megállapodást kötöttünk, hogy kártérítési felelősségük a gondatlan károkozás esetén is másfél havi átlagkeresetük mértékéig terjedhet. Ez akkor kifejezett szigorítása volt a felelősségi szabályoknak. Az új törvényben viszont az van, hogy a munkavállaló alapesetben 4 havi távolléti díj mértékéig felel. Mi a helyzet, ha az ilyen, régebbi munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló okoz kárt, milyen összeget lehet tőle követelni?
Részlet a válaszából: […] Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatta meg. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Kormánytisztviselő – ha szerencsés...

Kérdés: A minisztériumunknál dolgozó kormánytisztviselő 2011 júliusában szerzi meg a nyugdíj feltételeit, erre tekintettel szeptemberi felmentésekor felajánlotta neki a munkáltató a prémiumévek programot (pép). A kormánytisztviselő ezt elfogadta. Most jelezte, hogy 2011 januárjától, tehát a program kezdetétől számított 4 hónap múlva, egy kft.-nél helyezkedik el, és kérte, hogy a 24. hónapig hátralévő időre járó juttatását fizessük ki. Őt annak idején 2 hónap munkavégzés alóli mentesítés (kéthavi átlagkereset) és 12 havi illetményének megfelelő végkielégítés illette volna meg, ha a felmentésére került volna sor. Ez a maximum. Kifizethető-e részére ez az összeg, hiszen ezzel lényegében úgy jár, mintha nem is 2, hanem 4 havi felmentési ideje lett volna, és a 70%-os díjon felül még megkapja azt is, ami felmentése esetén járt volna? Lényegében annál is többet kap, mintha kitöltötte volna a pép-et, ami esetében kb. 10 hónap lett volna.
Részlet a válaszából: […] ...4. § (8) bekezdése szerint, ha a pép-en részt vevőlegkésőbb a program 24. hónapjára járó juttatásának kifizetését megelőzően azMt. hatálya alá tartozó munkaviszonyt létesít – ide nem értve a Ktv. hatályaalá tartozó szervvel, illetőleg a legalább 50%-os állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Végkielégítés a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

Kérdés: Van-e jogszerűen lehetősége a munkáltatónak arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a törvényi mértéken felül többlet-végkielégítést juttasson a közalkalmazott részére?
Részlet a válaszából: […] ...A Kjt. e szakaszakifejezetten akként rendelkezik, hogy a közalkalmazotti jogviszony tekintetébennem alkalmazható az Mt. 13. §-a. Az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyokvonatkozásában az Mt. 13. § (2) és (3) bekezdése biztosítja azt a lehetőséget,hogy az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kiszervezés – emelt összegű végkielégítés a jogviszonyváltást megtagadónak?

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban álló kisegítő személyzetet iskolánk fenntartója átadja a tulajdonában lévő gazdasági társaságnak. Jár-e emelt összegű végkielégítés azon kiszervezéssel érintett közalkalmazottunknak, akinek két éve van még hátra az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez, és nem járul hozzá az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál történő további foglalkoztatásához?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25/A. § (6) bekezdése alapján, amennyiben aközalkalmazott az átvevő munkáltatónál (a kérdés szerinti fenntartótulajdonában lévő gazdasági társaság) történő további foglalkoztatásához nemjárul hozzá, vagy a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.