98 cikk rendezése:
1. cikk / 98 Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
2. cikk / 98 Betegség, baleset sztrájk idején
Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
3. cikk / 98 Közalkalmazott felmentési idejének számítása
Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonulása miatt szükségessé vált a felmentési idejének megállapítása, amely a korábbi munkáltató intézkedése miatt sajnos nem egyértelmű számomra. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy közalkalmazotti jogviszonya az előző munkáltatónál 2001. január 31. napjával szűnt meg azzal az indokkal, hogy a munkahelye szervezeti változás következtében megszűnt. Részére akkor a felmentési időt hatvan nap és három hónapban állapították meg, azaz 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig a felmentési idejét töltötte azzal, hogy a teljes időtartamra felmentették a munkavégzés alól. Közalkalmazottunk az akkori munkáltatótól hathavi átlagkeresetének megfelelő összegű végkielégítésben is részesült. Úgy nyilatkozott, hogy a felmentési időre járó illetményét és a végkielégítés összegét az akkori munkáltatója kifizette részére. Ugyanakkor intézményünknél 2000. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített, tehát a fent leírtak szerint 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig kettős jogviszonyban állt. Ebben az esetben a közalkalmazottunk mennyi felmentési időre lesz jogosult? Ha a folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt nézzük, akkor nyolc hónap, ha csak az intézményünknél eltöltött időt vesszük figyelembe, hat hónap felmentési időre jogosult. Esetleg a maximálisan igénybe vehető nyolc hónapból levonhatjuk-e a korábban már "igénybe vett" öt hónapot, és most csak három hónap felmentési időt állapíthatunk meg?
4. cikk / 98 Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén
Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
5. cikk / 98 Munkaszerződés elmaradt hatályosítása – a gondatlan károkozásért fennálló felelősség
Kérdés: A munkavállalóink munkaszerződését nem hatályosítottuk az Mt. 2012-es hatálybalépése óta. A munkaszerződésekben gondatlan károkozás esetére minden esetben 1,5 havi átlagkeresetig terjedő kártérítés került meghatározásra. Most az egyik munkavállalónkat kötelezni akarjuk az általa (gondatlanul) okozott kár megtérítésére. Ilyen esetben követelhetjük a hatályos Mt. szerinti négyhavi távolléti díjat, hiszen a szerződéseink hatálytalanok?
6. cikk / 98 Munkavállalói költségkedvezmény terjedelme
Kérdés: Munkaviszonyom jogellenes megszüntetése miatt pert indítottam a munkáltatómmal szemben, és kértem tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő elmaradt jövedelem részemre történő megítélését. Voltam jogi tanácsadáson is, ahol azt mondták, hogy nem megalapozott a keresetem, és valószínűleg pervesztes leszek, így a perköltség is engem fog terhelni. Pervesztesség esetén tényleg nekem kell fizetni akkor is, ha költségkedvezményben részesülök?
7. cikk / 98 Versenytilalmi megállapodás
Kérdés: A vezető állású munkavállalóval 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkaszerződést, mely tartalmazta a versenytilalmi megállapodást. E szerint a munkaviszony megszűnése esetén 1 éven keresztül, 2 havi átlagkereset megfizetése ellenében nem szerezhet tulajdonjogot, részesedést, illetve nem lehet munkavállalója, tanácsadója cégünk meghatározott magyarországi versenytársainak. 2012. július 1-je után az új Mt. miatt aláírt egy "Munkaszerződés módosításokkal egységes szerkezetben" megnevezésű dokumentumot, melyben nem módosítottunk a versenytilalmi megállapodás részen, annak ellenére, hogy az új Mt. már a megállapodás ellenértékét a megállapodás időtartamára eső alapbér minimum 1/3 részében állapítja meg. 3 hónappal ezelőtt a munkavállaló munkaviszonyát közös megállapodással megszüntettük, és miután fenntartottuk a megállapodást, 2 havi átlagkeresetet fizettünk ki a munkaviszony megszűnésekor. Helyesen jártunk-e el, vagy az új Mt. szabályait kellett volna alkalmaznunk?
8. cikk / 98 Nyugdíjba vonulás és jubileumi jutalom
Kérdés: 2015. május 28-án lesz meg a 40 év munkaviszonyom. Szeretném igénybe venni a nyugdíjat. 1976-tól a közigazgatásban dolgozom, 17 éve gyámhivatalnál, kormánytisztviselőként. A legelső munkahelyem 1975-ben a Városi Tanács Közületi Szolgáltató Üzeménél volt. Érdeklődöm, hogy annál a cégnél eltöltött munkaidőm a jubileumi jutalom kifizetésénél figyelembe vehető-e? (A cég költségvetési cégnek minősült.) Ha nem, érdemes-e addig dolgoznom, hogy jogosult legyek rá? Annak az összege beleszámít a majdani nyugdíjba?
9. cikk / 98 Iskolaszövetkezet bérgaranciára jogosultsága
Kérdés: Iskolaszövetkezetünknek 2012 óta követelése áll fenn egyik megrendelőjével szemben, mert nem fizette ki a diákok bérét. 2013 szeptembere óta a cég felszámolás alatt áll. Azt hallottuk, hogy változtak a jogszabályok, és a Bérgarancia Alapból a diákok bére is kifizethető. Kihez kell fordulnunk, hogy végre kifizesse a tartozást a megrendelő?
10. cikk / 98 Vezető munkabére a cég felszámolás hatálya alá kerülése esetén
Kérdés: Felszámolóként több felszámolás alatt lévő céget képviselünk. Az egyik ilyen cégnél az ügyvezető munkaviszonyát megszüntettük, amely több mint tizenkét éve állt fenn. Rendkívül magas fizetést kapott, ezért magas végkielégítést kellene fizetnünk neki. Jól értelmezzük az új csődtörvényi rendelkezést, miszerint a felszámolás befejezéséig legfeljebb kéthavi garantált bérminimumnak megfelelő összeget fizethetünk ki neki? Úgy láttuk ugyanis, hogy ez az összeg az Mt.-ben hathavi távolléti díjnak felel meg, és nem tudjuk, melyik törvény szerint járjunk el.