Vezető állás – a törvény minősítése
Kérdés
Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése írja le azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a munkavállaló automatikusan vezető állású munkavállalónak számít. Amennyiben a munkáltató álláspontja szerint egy adott munkavállaló az általa betöltött munkakör és az általa végzett feladatok alapján vezető állású munkavállalónak minősül, erről a körülményről milyen módon, mikor és milyen mélységben szükséges tájékoztatni az adott munkavállalót? A munkáltatói jogkör gyakorlására való jogosultság (amely kiterjed munkaszerződések és módosításaik, továbbá a munkaviszony megszüntetésére irányuló dokumentumok aláírására is), amelyet a munkáltató önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezetője biztosított a HR-esként foglalkoztatott munkavállaló számára, megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségét az említett kollégának? Annak ellenére, hogy nem áll közvetlenül az ügyvezető „közvetlen irányítása alatt”. Más a közvetlen vezetője, ugyanakkor a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából teljes egészében, önállóan eljárhat az ügyvezető helyett? Amennyiben az önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető helyett más területek (pl. jog, HR, beszerzés, pénzügy) képviselői együttesen jogosultak (bármely két személy együttesen) cégjegyzésre, ez a joguk megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségüket?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. június 24-én (278. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5370
[…] működését szabályozó belső dokumentumban (szabályzatban) történik, a munkáltató mérlegelésére van bízva.Azt, hogy mely munkavállaló tartozik a fentiek szerinti vezető állású munkavállaló fogalmának hatálya alá, csak az eset összes körülménye alapján lehet eldönteni. Önmagában a munkakör elnevezésének nincs döntő jelentősége, azonban csak az a munkavállaló tartozhat az Mt. 208. §-a (1) bekezdésének hatálya alá, aki meghatározó befolyással bír a munkáltató működésére. Ennek eldöntéséhez a munkakör tartalmát, azaz az abba tartozó feladatokat szükséges vizsgálni. A Kúria egyik ítéletét idézve: „a munkavállaló nemcsak akkor minősülhet a vezető helyettesének, ha annak távolléte, illetve akadályoztatása esetén annak teljes körű helyettesítésére jogosult. A helyettes megállapíthatóságát az sem zárja ki, ha a munkáltató vezetőjével azonos hatáskörrel nem rendelkezik. A munkakör tartalmát vizsgálva annak van jelentősége, hogy egyébként rendelkezik-e olyan feladat- és hatáskörrel, amely lehetővé teszi számára, hogy a munkáltató működésére, gazdálkodására döntéseivel meghatározó befolyást gyakoroljon, és a munkáltató irányításában döntő szerepe legyen. E körben nem az írásbeli munkaszerződés hiányának, illetve a munkakör elnevezésének, hanem a munkakör tartalmának van jelentősége. Ugyanakkor „önmagában az, hogy a munkavállaló a munkaköri feladatait önállóan végzi, és ezzel összefüggésben döntés-előkészítési feladatokat is ellát, nem teszi az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti vezetővé [EH 2011.2346]”.Ha a HR-esként foglalkoztatott munkavállaló a munkáltatói jogkör gyakorlásának keretei közé tartozó jogosultságokat gyakorol (ideértve a munkaszerződés létesítését, módosítását, megszüntetését tartalmazó iratok aláírását is), de nem áll az ügyvezető közvetlen irányítása alatt, megítélésünk szerint ez nagy valószínűséggel nem feleltethető meg az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalói minőségnek, mivel az Mt. idézett szabálya a munkáltató vezetőjének közvetlen irányítása alatt állás […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. június 24-én (278. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5370
[…] működését szabályozó belső dokumentumban (szabályzatban) történik, a munkáltató mérlegelésére van bízva.Azt, hogy mely munkavállaló tartozik a fentiek szerinti vezető állású munkavállaló fogalmának hatálya alá, csak az eset összes körülménye alapján lehet eldönteni. Önmagában a munkakör elnevezésének nincs döntő jelentősége, azonban csak az a munkavállaló tartozhat az Mt. 208. §-a (1) bekezdésének hatálya alá, aki meghatározó befolyással bír a munkáltató működésére. Ennek eldöntéséhez a munkakör tartalmát, azaz az abba tartozó feladatokat szükséges vizsgálni. A Kúria egyik ítéletét idézve: „a munkavállaló nemcsak akkor minősülhet a vezető helyettesének, ha annak távolléte, illetve akadályoztatása esetén annak teljes körű helyettesítésére jogosult. A helyettes megállapíthatóságát az sem zárja ki, ha a munkáltató vezetőjével azonos hatáskörrel nem rendelkezik. A munkakör tartalmát vizsgálva annak van jelentősége, hogy egyébként rendelkezik-e olyan feladat- és hatáskörrel, amely lehetővé teszi számára, hogy a munkáltató működésére, gazdálkodására döntéseivel meghatározó befolyást gyakoroljon, és a munkáltató irányításában döntő szerepe legyen. E körben nem az írásbeli munkaszerződés hiányának, illetve a munkakör elnevezésének, hanem a munkakör tartalmának van jelentősége. Ugyanakkor „önmagában az, hogy a munkavállaló a munkaköri feladatait önállóan végzi, és ezzel összefüggésben döntés-előkészítési feladatokat is ellát, nem teszi az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti vezetővé [EH 2011.2346]”.Ha a HR-esként foglalkoztatott munkavállaló a munkáltatói jogkör gyakorlásának keretei közé tartozó jogosultságokat gyakorol (ideértve a munkaszerződés létesítését, módosítását, megszüntetését tartalmazó iratok aláírását is), de nem áll az ügyvezető közvetlen irányítása alatt, megítélésünk szerint ez nagy valószínűséggel nem feleltethető meg az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalói minőségnek, mivel az Mt. idézett szabálya a munkáltató vezetőjének közvetlen irányítása alatt állás […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
