„GYES-ről” visszatérő köztisztviselő felmentése


A közös hivatalunknál dolgozik egy köztisztviselő, aki jelenleg GYES-en van. 2018. október 29. napjától lett kinevezve határozatlan időre a közös hivatalnál köztisztviselői státuszba, 2022. február 4. és 2022. július 21. napjáig szülési szabadságát töltötte, 2022. július 22. és 2025. március 5. napjáig pedig a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetési nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő tervezetten a gyermeke hároméves korának betöltésekor szeretne visszajönni dolgozni. Időközben a köztisztviselő által végzett fő munkaköre megszűnt, a települési adót ugyanis 2023. évben eltörölték. A megmaradt munkaköri feladatait átcsoportosítanánk, más köztisztviselők között kerülne szétosztásra. A hivatal egyre nehezedő költségvetési helyzetében költségtakarékossági megfontolások okán nem szeretnénk a köztisztviselőt tovább foglalkoztatni. A munkáltatói részről milyen lépéseket, milyen határidővel szükséges megtenni a közszolgálati jogviszony jogszerű megszüntetésével kapcsolatban?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. november 5-én (268. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5120

[…] a felmentésnek, ha az valóban a munkáltatónál teljes egészében megszűnik, a maradék feladatok pedig ténylegesen szétosztásra kerülnek más köztisztviselők között. Nem lehet ugyanakkor megítélésünk szerint erre a felmentési okra hivatkozni, ha a munkáltatónál marad olyan köztisztviselő, akinek elnevezése szerint vagy lényegét tekintve azonos a munkaköre a kérdésben szereplő köztisztviselőével, hiszen ebben az esetben nem a munkakör szűnt meg. Ha a köztisztviselő munkaköre valójában nem szűnik meg (mert pl. más ugyanilyen munkakörben dolgozó kolléga jogviszonya a továbbiakban is fennmarad), a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének c) pontjára nem lehet jogszerűen hivatkozni. Ez esetben meg lehet fontolni, hogy létszámcsökkentés elrendelésére kerüljön sor, ha ennek eredményeként a foglalkoztatott köztisztviselők száma ténylegesen csökken. Ennek hátterében állhat az, hogy az elvégzendő feladatok is csökkennek, a meglévőket pedig más köztisztviselők feladatkörébe építik be. A felmentés jogszerű oka lehet ebben az esetben, ha a közigazgatási szerv vezetőjének döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő munkaköre megszűnik, és ezért kell a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel megszüntetni [Kttv. 63. § (1) bek. a) pont]. A létszámcsökkentésről szóló döntést is a felmentés közlését megelőzően szükséges a közigazgatási szerv vezetőjének meghozni a fentebb, az átszervezés kapcsán kifejtetteknek megfelelően. Ugyancsak felmerülhet még, hogy esetleg teljesen megszűnik a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták [Kttv. 63. § (1) bek. b) pont], noha erre nem tudunk kétséget kizáróan állást foglalni, hiszen a kérdésből ez egyértelműen nem állapítható meg, mivel sem a pontos tevékenységet (vélhetően adóigazgatási tevékenység), sem a munkakör részleteit nem ismerjük. Mivel a munkáltató a felmentést ezekben az esetekben köteles megindokolni, és az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű [Kttv. 63. § (3) bek.], ezért a felmentésben konkrétan le kell írni, melyek azok a tények és körülmények, amelyek a felmentést megalapozzák. Általánosságban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a köztisztviselőnek szükséges felmentési időt biztosítani, mely két hónap [Kttv. 68. § (1) bek.], és a felmentés időtartamának legalább a felére a köztisztviselőt munkavégzési kötelezettsége alól a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult [Kttv. 68. § […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.