Ügyvédi tevékenység megbízás vagy munkaviszony keretében
Kérdés
Az ügyvédi munkavégzés kapcsán felmerülő átminősítésre vonatkozólag szeretnénk álláspontjukat megismerni. Adott egy egyéni ügyvéd vagy egytagú ügyvédi iroda ügyvédje, aki/amely egy másik ügyvédi iroda számára megbízási szerződés keretében végez ügyvédi tevékenységet, és szolgálja ki ezzel a megbízó ügyvédi iroda ügyfeleit. Az egyéni ügyvéd/egytagú ügyvédi iroda ügyvédje az érintett tevékenysége során használja az irodának az eszközeit és a telephelyét, és szervezetileg is illeszkedik ebbe az irodába. Felmerülhet-e az átminősítés lehetősége a fent említett esetben, tekintettel az Üttv. speciális rendelkezéseire [Üttv. 23. §, illetve annak kommentárja, 27. §]? Értjük ez alatt azt, hogy az egyéni ügyvéd, illetve az egytagú ügyvédi iroda ügyvédje átminősíthető-e alkalmazott ügyvéddé, ezzel létrehozva az Mt. szerinti munkaviszonyt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. augusztus 6-án (264. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5051
[…] szerint, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen többek között minden munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység. A feleket általánosságban megilleti a szerződés típusának megválasztása, ugyanakkor a jogviszony minősítése során nem a szerződés elnevezésének, hanem tartalmának van jelentősége [EBH2002. 677.], hiszen a szerződést annak tartalma szerint kell megítélni, azt pedig a szerződést kötő felek akarata sem vonhatja ki a munkajogi szabályozás hatálya alól, ha egyébként a jogviszony tartalma szerint munkaviszonynak minősül. A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni [Mt. 27. § (2) bek.].Ha a tevékenység jellege megengedi (megítélésünk szerint idetartozik a kérdésben írott ügyvédi tevékenység is), a típusválasztás során a szerződő felek akaratának van jelentősége, és alapvetően az vizsgálandó, hogy „a felek feltehető akarata ténylegesen az általuk megkötött szerződéstípus, illetve az általuk létesített jogviszony létrehozására irányult-e” [FMM–PM együttes irányelv II. pont 2. alpont]. Ebből következően a jogviszony minősítése során az eset összes körülménye, a felek között fennálló jogviszony jellemzői, sajátosságai alapján szükséges azt vizsgálni, hogy a felek között milyen jogviszony is áll fenn valójában. Ha a szóban forgó feladatok ellátása valamely ügyvédi irodának mint foglalkoztatónak alárendelten, annak irányítása alatt, utasításainak megfelelően, az általa meghatározott időbeli keretek között rendszeresen és személyesen, meghatározott javadalmazásért, az iroda eszközeit és telephelyét felhasználva történik, és az érintett egyéni ügyvéd, illetve az egytagú ügyvédi iroda ügyvédje szervezetileg is illeszkedik az irodába, megítélésünk szerint nem kizárt, hogy a megbízási jogviszony átminősíthető legyen Mt. szerinti munkaviszonnyá. E körben különös jelentősége lehet annak is, hogy a szóban forgó ügyvéd a felek közötti szerződés rendelkezéseiből, illetve a fennálló jogviszony tartalmából következően végezhet-e önállóan […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. augusztus 6-án (264. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5051
[…] szerint, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen többek között minden munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység. A feleket általánosságban megilleti a szerződés típusának megválasztása, ugyanakkor a jogviszony minősítése során nem a szerződés elnevezésének, hanem tartalmának van jelentősége [EBH2002. 677.], hiszen a szerződést annak tartalma szerint kell megítélni, azt pedig a szerződést kötő felek akarata sem vonhatja ki a munkajogi szabályozás hatálya alól, ha egyébként a jogviszony tartalma szerint munkaviszonynak minősül. A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni [Mt. 27. § (2) bek.].Ha a tevékenység jellege megengedi (megítélésünk szerint idetartozik a kérdésben írott ügyvédi tevékenység is), a típusválasztás során a szerződő felek akaratának van jelentősége, és alapvetően az vizsgálandó, hogy „a felek feltehető akarata ténylegesen az általuk megkötött szerződéstípus, illetve az általuk létesített jogviszony létrehozására irányult-e” [FMM–PM együttes irányelv II. pont 2. alpont]. Ebből következően a jogviszony minősítése során az eset összes körülménye, a felek között fennálló jogviszony jellemzői, sajátosságai alapján szükséges azt vizsgálni, hogy a felek között milyen jogviszony is áll fenn valójában. Ha a szóban forgó feladatok ellátása valamely ügyvédi irodának mint foglalkoztatónak alárendelten, annak irányítása alatt, utasításainak megfelelően, az általa meghatározott időbeli keretek között rendszeresen és személyesen, meghatározott javadalmazásért, az iroda eszközeit és telephelyét felhasználva történik, és az érintett egyéni ügyvéd, illetve az egytagú ügyvédi iroda ügyvédje szervezetileg is illeszkedik az irodába, megítélésünk szerint nem kizárt, hogy a megbízási jogviszony átminősíthető legyen Mt. szerinti munkaviszonnyá. E körben különös jelentősége lehet annak is, hogy a szóban forgó ügyvéd a felek közötti szerződés rendelkezéseiből, illetve a fennálló jogviszony tartalmából következően végezhet-e önállóan […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
