Szakszervezeti reprezentativitás változása kollektív szerződés módosításánál
Kérdés
Hét évvel ezelőtt kötöttünk kollektív szerződést a nálunk működő egyetlen szakszervezettel, amelyet azóta is rendszeresen felülvizsgálunk és módosítunk. Tavaly létrejött egy új szakszervezet, amely nagy taglétszámot épített fel (részben a másik rovására), és bőven elérte a 10%-os reprezentativitási küszöböt. A kollektív szerződés idei felülvizsgálata során így tanácskozási joggal részt vesz a tárgyalásokon. Be kell vonni aláíró félként is, illetve felmondhatja a kollektív szerződést?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. március 26-án (258. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4935
[…] módosítással kapcsolatos tárgyalásokon.2023. október 5. napjával azonban az Alkotmánybíróság a 22/2023. (X. 4.) AB határozattal a tanácskozási jogra vonatkozó kitételt a normaszövegben megsemmisítette, és kimondta, hogy a kollektívszerződés-kötési képességet utóbb megszerzett szakszervezetek több jogosultsággal rendelkeznek a kollektív alku folyamatában: a tanácskozási jog helyett teljes jogkörrel vehetnek részt a kollektív szerződés bárki által kezdeményezett módosításának a folyamatában. Ettől az időponttól kezdődően így minden olyan szakszervezet, amely utóbb szerez (szerzett) reprezentativitást, aláíró féllé válik a kollektív szerződés tekintetében, és annak bármilyen módosításához az ő hozzájárulása is szükséges.Az Mt. 277. §-a (4) bekezdésének az AB határozattal megsemmisített szövege – szerkesztőségünk véleménye szerint – nincs összhangban a határozat indokolásával, miután a kollektív szerződés megkötését követően szerződéskötési jogosultságot szerző szakszervezet (szakszervezeti szövetség) részére a hivatkozott rendelkezés csupán két jogot biztosít: a kollektív szerződés módosításának kezdeményezését és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson való részvételt. Az Abtv. általános szabálya alapján az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, amit részletes indokolással kell ellátni [39. § (1) bek. és 63. § (2) bek.]. Erre figyelemmel – álláspontunk szerint – az AB határozat az irányadó az Mt. 277. §-ának (4) bekezdése tartalmának meghatározásakor. Az AB határozat indokolása részletesen foglalkozik azzal, hogy az utóbb reprezentativitást szerzett […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. március 26-án (258. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4935
[…] módosítással kapcsolatos tárgyalásokon.2023. október 5. napjával azonban az Alkotmánybíróság a 22/2023. (X. 4.) AB határozattal a tanácskozási jogra vonatkozó kitételt a normaszövegben megsemmisítette, és kimondta, hogy a kollektívszerződés-kötési képességet utóbb megszerzett szakszervezetek több jogosultsággal rendelkeznek a kollektív alku folyamatában: a tanácskozási jog helyett teljes jogkörrel vehetnek részt a kollektív szerződés bárki által kezdeményezett módosításának a folyamatában. Ettől az időponttól kezdődően így minden olyan szakszervezet, amely utóbb szerez (szerzett) reprezentativitást, aláíró féllé válik a kollektív szerződés tekintetében, és annak bármilyen módosításához az ő hozzájárulása is szükséges.Az Mt. 277. §-a (4) bekezdésének az AB határozattal megsemmisített szövege – szerkesztőségünk véleménye szerint – nincs összhangban a határozat indokolásával, miután a kollektív szerződés megkötését követően szerződéskötési jogosultságot szerző szakszervezet (szakszervezeti szövetség) részére a hivatkozott rendelkezés csupán két jogot biztosít: a kollektív szerződés módosításának kezdeményezését és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson való részvételt. Az Abtv. általános szabálya alapján az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, amit részletes indokolással kell ellátni [39. § (1) bek. és 63. § (2) bek.]. Erre figyelemmel – álláspontunk szerint – az AB határozat az irányadó az Mt. 277. §-ának (4) bekezdése tartalmának meghatározásakor. Az AB határozat indokolása részletesen foglalkozik azzal, hogy az utóbb reprezentativitást szerzett […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
