Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés
Kérdés
A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. szeptember 21-én (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4250
[…] veszélyhelyzet utolsó napjától (2020. június 18-ától) számított 180 napon belül kellett teljesíteni. Ebből is következik, hogy a veszélyhelyzet hatással volt a közigazgatási alapvizsga letételére. Megítélésünk szerint ugyanakkor az ennek letételével összefüggő köztisztviselői kötelezettség szempontjából figyelembe kell venni azt is, hogy a Vmtv. által rögzített 180 napon belül egyáltalán sor került-e ilyen vizsga megszervezésére. Ha ennek a lehetősége nem volt nyitva a köztisztviselő előtt, úgy véljük, hogy ez nem a köztisztviselőnek felróható ok, így ebből eredően őt hátrány nem érheti. A pontos adatok ismeretében ugyanakkor ennél közelebbi nem állapítható meg e vonatkozásban.Ha lett volna ugyan lehetőség letenni a közigazgatási alapvizsgát, ám a köztisztviselő ezt nem tette meg, a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt [Kttv. 122. § (2) bek.]. Ha a munkáltató a megszűnéssel összefüggésben elmulasztotta megtenni a szükséges intézkedéseket – így például nem adta ki az igazolásokat, és tovább is foglalkoztatta a köztisztviselőt –, jogellenesen járt el. Ez a tény azonban nem változtat azon, hogy a közszolgálati jogviszony valójában megszűnt. Ha a köztisztviselőt ennek ellenére mégis tovább foglalkoztatták, e foglalkoztatás a Kttv. rendelkezéseibe ütközött, azaz a felek erre irányuló konszenzusa, hallgatólagos megállapodása semmis [Kttv. 23. (1) bek.]. Így a kérdés szerinti esetre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az érvénytelenségre (semmisségre) az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, így mind a köztisztviselő, mind a munkáltató megteheti ezt. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket ugyanakkor úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, ezért mivel a köztisztviselő munkát végzett, őt megilleti többek közt az elvégzett munka ellenértéke, a szabadság, valamint az ez idő alatt a Kttv. szerint szerzett jogosultságok, és terhelik a kötelezettségek is.Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt ugyanakkor általános szabály szerint a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el [Kttv. 25. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató – amint észlelte, hogy az elmaradt közigazgatási alapvizsga ellenére jogellenesen mégis tovább foglalkoztatta […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. szeptember 21-én (218. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4250
[…] veszélyhelyzet utolsó napjától (2020. június 18-ától) számított 180 napon belül kellett teljesíteni. Ebből is következik, hogy a veszélyhelyzet hatással volt a közigazgatási alapvizsga letételére. Megítélésünk szerint ugyanakkor az ennek letételével összefüggő köztisztviselői kötelezettség szempontjából figyelembe kell venni azt is, hogy a Vmtv. által rögzített 180 napon belül egyáltalán sor került-e ilyen vizsga megszervezésére. Ha ennek a lehetősége nem volt nyitva a köztisztviselő előtt, úgy véljük, hogy ez nem a köztisztviselőnek felróható ok, így ebből eredően őt hátrány nem érheti. A pontos adatok ismeretében ugyanakkor ennél közelebbi nem állapítható meg e vonatkozásban.Ha lett volna ugyan lehetőség letenni a közigazgatási alapvizsgát, ám a köztisztviselő ezt nem tette meg, a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt [Kttv. 122. § (2) bek.]. Ha a munkáltató a megszűnéssel összefüggésben elmulasztotta megtenni a szükséges intézkedéseket – így például nem adta ki az igazolásokat, és tovább is foglalkoztatta a köztisztviselőt –, jogellenesen járt el. Ez a tény azonban nem változtat azon, hogy a közszolgálati jogviszony valójában megszűnt. Ha a köztisztviselőt ennek ellenére mégis tovább foglalkoztatták, e foglalkoztatás a Kttv. rendelkezéseibe ütközött, azaz a felek erre irányuló konszenzusa, hallgatólagos megállapodása semmis [Kttv. 23. (1) bek.]. Így a kérdés szerinti esetre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az érvénytelenségre (semmisségre) az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, így mind a köztisztviselő, mind a munkáltató megteheti ezt. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket ugyanakkor úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, ezért mivel a köztisztviselő munkát végzett, őt megilleti többek közt az elvégzett munka ellenértéke, a szabadság, valamint az ez idő alatt a Kttv. szerint szerzett jogosultságok, és terhelik a kötelezettségek is.Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt ugyanakkor általános szabály szerint a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el [Kttv. 25. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató – amint észlelte, hogy az elmaradt közigazgatási alapvizsga ellenére jogellenesen mégis tovább foglalkoztatta […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
