SZÉP-kártya-juttatásból eredő költségmegtakarítás felosztása
Kérdés
Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta – mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény –, nem kap semmit?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. július 20-án (215. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4201
[…] valószínű, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye sérülne.A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával [Mt. 12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód elve, különösen az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű bér elve azt követeli meg, hogy a munkáltató ne tegyen védett tulajdonság alapján különbséget, és ne okozzon azzal hátrányt. Ajuttatási rendszerek kialakítása során az egyenlő bánásmód követelménye jellemzően a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés formájában tud sérülni. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha kifejezetten egy – vélt vagy valós – védett tulajdonság miatt kerül kedvezőtlenebb helyzetbe a munkavállaló, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Például, ha a szabályzat akként rendelkezne, hogy a roma munkavállalók nem kapják meg az adómentességből eredő, felosztható összeget, szemben a nem roma munkavállalókkal, akik viszont igen. Erről a kérdés szerinti esetben nincs szó (Ebktv. 8. §).Közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelel a juttatási szabályzat, de az valamely védett tulajdonsággal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ehhez vizsgálni kell, hogy a korábban a juttatást készpénzben kérő munkavállalók körében megállapítható-e ilyen csoport léte; például abban a csoportban lényegesen nagyobb arányban vannak kismamák, mint ezzel a védett tulajdonsággal […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. július 20-án (215. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4201
[…] valószínű, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye sérülne.A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával [Mt. 12. § (1) bek.]. Az egyenlő bánásmód elve, különösen az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő értékű bér elve azt követeli meg, hogy a munkáltató ne tegyen védett tulajdonság alapján különbséget, és ne okozzon azzal hátrányt. Ajuttatási rendszerek kialakítása során az egyenlő bánásmód követelménye jellemzően a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés formájában tud sérülni. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha kifejezetten egy – vélt vagy valós – védett tulajdonság miatt kerül kedvezőtlenebb helyzetbe a munkavállaló, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Például, ha a szabályzat akként rendelkezne, hogy a roma munkavállalók nem kapják meg az adómentességből eredő, felosztható összeget, szemben a nem roma munkavállalókkal, akik viszont igen. Erről a kérdés szerinti esetben nincs szó (Ebktv. 8. §).Közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor valósulhat meg, ha látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelel a juttatási szabályzat, de az valamely védett tulajdonsággal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ehhez vizsgálni kell, hogy a korábban a juttatást készpénzben kérő munkavállalók körében megállapítható-e ilyen csoport léte; például abban a csoportban lényegesen nagyobb arányban vannak kismamák, mint ezzel a védett tulajdonsággal […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
