Munkaviszonyok jogfolytonossága és az esetleges hátrányok
Kérdés
"A" cég és "B" cég tulajdonosa ugyanaz. Az "A" cég egyes munkatársait át szeretné tenni a "B" céghez. Minden dolgozónak maradna ugyanaz a munkaköre, beosztása, bére, csak a munkáltató változna. Az "A" cégnél megszűnne a munkaviszony, a "B" cégnél pedig létrejönne az új munkaviszony. A dolgozók "A" cégnél töltött idejét elismernénk, "jogfolytonos" lenne az új munkaviszony. Milyen hátrányaik keletkezhetnének ennek ellenére a munkahelyváltás miatt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. augusztus 25-én (201. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3964
[…] táppénz összegének megállapításánál ugyanis – általános szabály szerint – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni [Ebtv. 39/A. § (1) bek.]. Általános szabály szerint tehát a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások mértéke számításánál csak az aktuális biztosítási jogviszonynak van jelentősége. A biztosítás – ha a Tbj-tv. kivételt nem tesz – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (Tbj-tv. 8. §). Ez tehát azt jelenti, hogy a kérdésben leírt változással véget ér a munkavállalók biztosítási jogviszonya, amely az "A" céggel fennállt munkaviszonyon alapult, és másnaptól egy új biztosítási jogviszony létesül, amelynek alapja a "B" céggel létesített munkaviszony.A pénzbeli ellátások mértéke szempontjából viszont – hiába nincs időbeli megszakítás a két jogviszony között – csak az utóbbi jogviszonyban elért jövedelem veendő figyelembe. Például a csecsemőgondozási díj alapjának meghatározásánál, ha nincs 180 vagy ennek hiányában 120 naptári napi jövedelem az aktuálisan fennálló biztosítási jogviszonyban,a) az ellátást a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze, […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. augusztus 25-én (201. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3964
[…] táppénz összegének megállapításánál ugyanis – általános szabály szerint – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni [Ebtv. 39/A. § (1) bek.]. Általános szabály szerint tehát a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások mértéke számításánál csak az aktuális biztosítási jogviszonynak van jelentősége. A biztosítás – ha a Tbj-tv. kivételt nem tesz – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (Tbj-tv. 8. §). Ez tehát azt jelenti, hogy a kérdésben leírt változással véget ér a munkavállalók biztosítási jogviszonya, amely az "A" céggel fennállt munkaviszonyon alapult, és másnaptól egy új biztosítási jogviszony létesül, amelynek alapja a "B" céggel létesített munkaviszony.A pénzbeli ellátások mértéke szempontjából viszont – hiába nincs időbeli megszakítás a két jogviszony között – csak az utóbbi jogviszonyban elért jövedelem veendő figyelembe. Például a csecsemőgondozási díj alapjának meghatározásánál, ha nincs 180 vagy ennek hiányában 120 naptári napi jövedelem az aktuálisan fennálló biztosítási jogviszonyban,a) az ellátást a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
