Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása munkaviszony-megszűnés esetén


A csökkentett munkaidős bértámogatás idején a létszámtartási kötelezettségnek nem tesz eleget a munkáltató, amennyiben a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyt. A támogatási határozatban szerepel, hogy csak a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása vagy a munkavállaló felmondása esetén mentesül a munkáltató az arányos befizetési kötelezettség alól. Munkajogilag kifogásolható-e a következő eljárás? A munkavállaló (nem próbaidős) benyújtja a felmondását 2020. június 28-án azzal, hogy másnaptól már nem szeretne a cégnél dolgozni, kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, a munkaviszonyát június 28-ai nappal szüntesse meg, a munkáltató pedig rávezeti a dokumentumra, hogy a felmondási idő letöltésétől eltekint, a munkaviszony felmondással történő megszüntetéséhez június 28-ai nappal hozzájárul. Alapesetben közös megegyezéses megállapodásba foglalnánk az ilyen munkaviszony-megszüntetést, azonban a jogviszony-megszüntetés ezen a jogcímen kedvezőtlen helyzetbe hozná a munkáltatót a bértámogatás elszámolásnál. Lehet-e a munkaviszony-megszüntetés jogcíme munkavállalói felmondás a fenti esetben anélkül, hogy a munkavállalói felmondás közlésétől számított 30 napos felmondási idő nem telik el? Olvastam olyan gyakorlatról, hogy a munkavállaló felmondott, másnaptól pedig igazolatlan távollétet, vagy igazolt, nem fizetett távollétet jelöltek neki a 30. napig, ezzel megtartva a munkavállalói felmondás megszüntetése jogcímet. Valóban szükség van erre, ha a munkavállalói felmondás jogcímet szeretnénk használni? Lehetséges-e továbbá, hogy amennyiben a munkavállalói felmondásnál a munkáltató a felmondási idő ledolgozásától eltekint, és felmenti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, a 146. § (2) bekezdése alapján megállapodik a munkavállalóval, hogy nem fizet erre az időtartamra díjazást, de a munkaviszony csak a felmondási idő leteltével szűnik meg?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. július 14-én (199. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3939

[…] megszüntetése valóban maga után vonja a munkaadó befizetési kötelezettségét.Ha a munkavállaló a kérdés szerint 2020. június 18. napján benyújtja a felmondását, és kéri, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől tekintsen el, majd e kérést a munkáltató nem csupán teljesíti, hanem azt meghaladva még ugyanezen a napon meg is szünteti a munkaviszonyt, az valójában közös megegyezéssel szűnik meg. Megítélésünk szerint ez alapján fennáll az esélye annak, hogy utóbb a kormányhivatal befizetési kötelezettséget állapítson meg. A felek ebben az esetben közös megegyezéssel vetnek véget a munkaviszonynak, hiszen az a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatuk eredményeképpen kerül megszüntetésre, ami a közös megegyezés lényege.Megítélésünk szerint ilyen esetben helyesebb lenne, ha a munkaviszony a munkavállaló felmondásával úgy kerülne megszüntetésre, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől eltekintene, és ezzel egyben a munkavégzési kötelezettsége alól teljes egészében mentesítené a munkavállalót. Így a munkaviszony megszüntetésének jogcíme a munkavállalói felmondás maradna, és a munkaviszony a munkavállalói felmondás közlésétől számított harmincnapos felmondási idő elteltével szűnne meg.A kérdésfeltevésben említett gyakorlattal összefüggésben megjegyzendő, hogy amennyiben a munkavállaló felmond, csak akkor javasolt igazolatlan távollétként nyilvántartani a munkahelytől való távolmaradását, ha az valóban igazolatlan volt, és nem a munkáltató – akár hallgatólagos – beleegyezésével történt. Megítélésünk szerint ugyanakkor jogszerűnek tekinthető az a megoldás, ha a munkavállaló a kifejezett kérése alapján mentesül a felmondási idő ledolgozása alól, és a munkáltató igazolt, nem fizetett távollétként (tulajdonképpen a felek […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.