Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. január 15-én (159. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3155

[…] Ezzel a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagját a szolgáltatás fogadója gyakorlatilag saját munkavállalóival azonos módon jogosult irányítani (mintegy "kölcsönzött munkavállalóként"). A foglalkoztatás során az alábbi munkajogi garanciális szabályokat kell kötelezően alkalmazni. A tag részére a napi hat órát meghaladó feladatteljesítés esetén napi 20 perc, míg a napi 9 órát meghaladó munkavégzés esetén további 25 perc munkaközi szünetet kell beosztani. Két egymást követő napon történő feladatteljesítés esetén a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani [Szöv. tv. 29. § (4) bek.]. A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés díja – a feladat jellegétől függően – a felek megállapodásától függ, de nem lehet kevesebb, mint a hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összege [Szöv. tv. 29. § (5) bek.].A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatellátás megkezdésének feltétele, hogy a tag egyedi megállapodást kössön arra a szövetkezettel, amely – egyebek mellett – tartalmazza a konkrét feladatokat és az azokért fizetendő díjazást is [Szöv. tv. 29. § (7) bek.]. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag munkavégzésre irányuló tevékenysége munkavédelmi szempontból szervezett munkavégzésnek minősül, ezért a munkavédelmi törvény alkalmazandó rá (Mvt. 87. § 9. pont), valamint a munkaügyi hatósági ellenőrzés hatásköre is kiterjed rá [Met. 1. § (1) bek. b) pont]. Minden egyéb, fent nem említett kérdésben viszont e munkavégzés kívül esik a munkajog hatályán. Így például nem irányadók az Mt.-ből egyébként ismert munkaviszony-megszüntetési szabályok (pl. felmondási idő és lehetséges indokok, felmondási védelmek, végkielégítés), a munkaidő és a pihenőidő nem említett előírásai (pl. napi maximális munkaidő), és a kártérítési felelősség sem az Mt., hanem a Ptk. alapján ítélendő meg. Ugyanakkor, a külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során az e szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a nyugdíjas-szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel [Szöv. tv. 29. § (9) bek.].Ami a fizetendő közterheket illeti, elmondható, a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben történő foglalkoztatásra még az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásnál is kedvezőbb adó- és járulékfizetés mellett kerülhet sor, hiszen a tagnak fizetendő díjat legfeljebb személyi jövedelemadó terheli. A tagnak fizetett díjazás, mivel az a szövetkezeti tag személyes közreműködéséből ered, nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül [Szja-tv. 24. § (1) bek. c) pont]. A szövetkezet tagjának fizetett összeg ugyan személyijövedelemadó-köteles, ez alól azonban az Szja-tv. több kivételt is tartalmaz. Így a szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában, együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem […]