Végkielégítés összege mozgó bér esetén


Három éve áll fenn a munkaviszonyom egy kereskedelmi kft.-nél, de a telephelyünket a jövő hónapban bezárják. A főnököm közös megegyezéssel akarja megszüntetni a munkaviszonyt, de én nem akarok belemenni. A bérezésem eddig ugyanis úgy történt, hogy mindig kaptam a garantált bérminimumnak megfelelő alapbért és emellett teljesítményemtől függő mozgó bért is. A közös megegyezésben a főnököm 122 000 Ft összegű végkielégítést akar fizetni, azt mondja, hogy ennyit kapnék akkor is, ha felmondana, ezért fogadjam el, mert a közös megegyezés nekem is jó. Szerintem nem tisztességes, hogy csak az alapbért számítja be a végkielégítésembe. Ha felmondana, valóban akkor is csak ekkora végkielégítésre lennék jogosult?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. március 16-án (114. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2236

[…] nevezzük az ún. irányadó időszaknak – kifizetett teljesítménybér, illetve bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. Az esedékesség időpontjaként a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontját kell figyelembe venni [Mt. 148. § (2) bek. ba) alpont].Kérdése alapján mozgó bére teljesítménybérnek tekintendő. Ha a munkavállaló időbérben és teljesítménybérben is részesül, utóbbi összege nem feltétlenül számítandó be a távolléti díj összegébe. Kérdése alapján pedig biztos, hogy az alapbér mellett a teljesítményalapú mozgó bér nem számítandó be a távolléti díjba. Az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése szerint a távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni. A törvényszövegben hivatkozott 137. § (3) bekezdés pedig megállapítja: a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.