Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet fogalma
Kérdés
A képviseleti jogosultság igazolásaként a munkáltató bekérte a szakszervezet alapszabályát, amelyet a munkáltató nem tart megfelelőnek a képviseleti jogosultság igazolására, ugyanis egyáltalán nem tartalmaz a munkáltatóra vonatkozó rendelkezést, bárminemű utalást. Továbbá a szakszervezet nem jelölt meg olyan, a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagot, aki az alapszabály szerint képviseleti joggal lenne felruházva, és ilyen tagot az alapszabály sem nevez meg. A szakszervezet arra hivatkozik, hogy elegendő azon rendelkezése az alapszabálynak, miszerint a szakszervezet működési területe Magyarország, illetve a szakszervezet céljaként a munkáltatóéval azonos ágazatba tartozó ágazat megjelölése, ahol az érdekvédelmi szervezetek tevékenységének összefogását és összehangolását végzi. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az alapszabály fenti rendelkezéseit nem tartja elegendőnek a képviseleti jogosultság igazolására? Esetlegesen elfogadható-e egyéb dokumentum, például a szakszervezet kongresszusának döntése arról, hogy az adott munkáltatónál a szakszervezet tagszervezetet létesített? Jogszerűen zárkózik el a képviseleti jogosultságát nem igazoló szakszervezet Mt.-ben biztosított szakszervezeti jogosultságainak (pl. tájékoztatás közzététele, helyiséghasználat, munkaidő-kedvezmény) biztosításától a munkáltató? A szakszervezet tagjai részére egyébként tagdíjlevonást már teljesít a munkáltató.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. október 13-án (107. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2093
[…] Ennek alapján nem feltétlenül a konkrét munkáltatót kell meghatározni az alapszabályban, hanem legalább azt az eljárási rendet, amely alapján a szakszervezet belső döntési mechanizmusán keresztül meghatározható, hogy egy adott munkáltatónál van-e, és melyik a képviseletére jogosult szerv, illetve a tisztségviselő. A törvényi rendelkezés célja ugyanis az, hogy beazonosítható legyen: az adott szakszervezet melyik munkáltatónál kíván működni és jogokat gyakorolni.A szakszervezet – akár a régi, akár az új Ptk. hatálya alatt alakult – saját szervezeti rendjét maga jogosult meghatározni; azonban ezt, így a képviseletre jogosított szervezeti egységeket is az alapszabályban rögzíteni kell [régi Ptk. 62. § (1) bek., Ptk. 3:71. § (1) bek. b) pont]. Az egyesület legfőbb szerve (kongresszusa) tehát az alapszabály módosítása nélkül, annak ilyen rendelkezése hiányában nem hozhat létre új szervezeti egységet.A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a munkáltató nem vizsgálhatja a szakszervezet jogszerű működését. Amennyiben viszont a munkáltató nem tartja megalapozottnak azt, hogy a szakszervezet jogszerűen kívánja jogait gyakorolni, akkor erre vonatkozóan jelzést tehet, illetve dönthet arról, hogy a szakszervezet joggyakorlását érvényesként elfogadja-e, vagy sem. Ha nem, akkor a szakszervezet bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy jogait érvényesíteni tudja [Mt. 285. § (1) bek.]. […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. október 13-án (107. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2093
[…] Ennek alapján nem feltétlenül a konkrét munkáltatót kell meghatározni az alapszabályban, hanem legalább azt az eljárási rendet, amely alapján a szakszervezet belső döntési mechanizmusán keresztül meghatározható, hogy egy adott munkáltatónál van-e, és melyik a képviseletére jogosult szerv, illetve a tisztségviselő. A törvényi rendelkezés célja ugyanis az, hogy beazonosítható legyen: az adott szakszervezet melyik munkáltatónál kíván működni és jogokat gyakorolni.A szakszervezet – akár a régi, akár az új Ptk. hatálya alatt alakult – saját szervezeti rendjét maga jogosult meghatározni; azonban ezt, így a képviseletre jogosított szervezeti egységeket is az alapszabályban rögzíteni kell [régi Ptk. 62. § (1) bek., Ptk. 3:71. § (1) bek. b) pont]. Az egyesület legfőbb szerve (kongresszusa) tehát az alapszabály módosítása nélkül, annak ilyen rendelkezése hiányában nem hozhat létre új szervezeti egységet.A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a munkáltató nem vizsgálhatja a szakszervezet jogszerű működését. Amennyiben viszont a munkáltató nem tartja megalapozottnak azt, hogy a szakszervezet jogszerűen kívánja jogait gyakorolni, akkor erre vonatkozóan jelzést tehet, illetve dönthet arról, hogy a szakszervezet joggyakorlását érvényesként elfogadja-e, vagy sem. Ha nem, akkor a szakszervezet bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy jogait érvényesíteni tudja [Mt. 285. § (1) bek.]. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
