14 nap egybefüggő szabadságtól való eltérés
Kérdés
A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. szeptember 16-án (90. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1749
[…] egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Vagyis a lényeg az, hogy 14 napig legyen egybefüggően lehetősége a munkavállalónak arra, hogy szabadidejével maga rendelkezzen.Az eltérő megállapodásra való utalás augusztus 1-jével nem változott. Ez olyan megállapodást jelent, amely a munkavállaló javára és hátrányára is szólhat, azaz a 14 napnál hosszabb vagy rövidebb időtartam is előírható a felek megállapodása szerint. Nem változott az Mt. 14. §-a sem, amely szerint a megállapodás lényege az adott kérdésben a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata. A 22. § szerint a jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni; csak ahol munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. az Mt.) külön előírja, ott szükséges és érvényességi feltétel az írásba foglalás.A szabadsággal kapcsolatos fenti megállapodásra a törvény nem ír elő alaki kötöttséget, tehát akár szóban is meg lehet állapodni […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. szeptember 16-án (90. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1749
[…] egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Vagyis a lényeg az, hogy 14 napig legyen egybefüggően lehetősége a munkavállalónak arra, hogy szabadidejével maga rendelkezzen.Az eltérő megállapodásra való utalás augusztus 1-jével nem változott. Ez olyan megállapodást jelent, amely a munkavállaló javára és hátrányára is szólhat, azaz a 14 napnál hosszabb vagy rövidebb időtartam is előírható a felek megállapodása szerint. Nem változott az Mt. 14. §-a sem, amely szerint a megállapodás lényege az adott kérdésben a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata. A 22. § szerint a jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni; csak ahol munkaviszonyra vonatkozó szabály (pl. az Mt.) külön előírja, ott szükséges és érvényességi feltétel az írásba foglalás.A szabadsággal kapcsolatos fenti megállapodásra a törvény nem ír elő alaki kötöttséget, tehát akár szóban is meg lehet állapodni […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
