Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. január 9-én (63. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1202

[…] nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse [Bgtv. 7. § (1) bekezdés]. A megkapott támogatást célhoz kötötten kell felhasználnia. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a munkaviszony később a felek közötti közös megegyezés jogcímen megszűnik. A volt munkavállalónak az elmaradt bérre ez esetben is jogosultsága van. A munkaügyi központ köteles a bérgarancia-támogatást megállapítani, ha annak feltételei fennállnak, mérlegelési joga csak a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset ötszörösét meghaladó, vagy a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelte után benyújtott igények esetében áll fenn. Lehetséges, hogy a kérdésben foglalt esetben erről van szó. Ekkor a munkavállalónak nincs lehetősége a döntést vitatni, és az általa jogosnak tartott bérigényt érvényesíteni (Bgtv. 2/B. §). Amennyiben a felszámoló mulasztott (nem nyújtott be igényt, vagy a megkapott összeget nem a bérek kifizetésére fordította), a volt munkavállaló mint a gazdasági társaság (munkáltató) hitelezője a Bgtv. 8. §-ának (3) bekezdése, valamint a Cstv. 51. §-a alapján a felszámoló jogszabálysértő mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. A bíróság soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz, és a felszámoló részére új intézkedés megtételét írhatja elő. Ha kifogás benyújtására nem került sor, illetve a kifogás szabályaitól függetlenül is, a Cstv. 54. §-a előírja, hogy a felszámoló a felszámolás során kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A felelősséget a felszámoló ellen felszólítással, szükség esetén perrel lehet érvényesíteni. Ekkor természetesen kamatkövetelés felszámolásának is helye van a Ptk. 301. §-a alapján, ugyanis a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző […]