Vezető helyettesének felelőssége


A munkavállaló gazdasági igazgató és egyben az ügyvezető helyettese, tehát az Mt. 188. § (1) bekezdése szerintinek minősül. A helyettesítés ténye a munkaköri leírásból és az SZMSZ-ből is egyértelműen kiderül, valamint a napi gyakorlat során is megvalósul. Szervezeti átalakítás következtében a gazdasági igazgató hatásköre (aláírási, utalványozási, ellenjegyzési) jogköre csökkenni fog, de a helyettesi minősítése megmarad. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóegységek önálló döntési jogköre fog nőni. A gazdasági igazgató az új rendszer miatt ki akarta zárni a felelősségét több szempontból a cég működését illetően, így kifejezetten a cég elért eredménye miatt, hiszen úgy gondolja, már nem lesz az eredményre olyan közvetlen befolyással, mint jelenleg (most mindent utalványoz, vagy előzőleg ellenjegyez az ügyvezetői aláírást megelőzően), továbbá kevesebb lesz a gazdasági és szakmai kontrollja is. Véleményem szerint esetében kizárt a felelősség bárminemű korlátozása, hiszen pontosan ezen státusz miatt általános felelőssége áll fenn a társaság stratégiájáért, üzletpolitikájáért és ezáltal eredményéért is. Ezért úgy gondolom, nem mondhatja azt, hogy nem felelős a cég mérleg szerinti eredményének alakulásáért. Jól gondolom, hogy a helyettesi státusz miatt vezető állású munkavállaló semmilyen módon nem korlátozhatja a felelősségét a cégnél zajló folyamatok és az eredmény tekintetében, azaz nem csupán kifejezetten károkozás kapcsán, hanem általánosan fennáll esetében a fokozott felelősségi alakzat?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. november 2-án (60. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1151

[…] gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet [Mt. 192/A. § (1), (3) bek.]. E szabályoktól érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 192/B. § (1) bek.]. Az ügyvezető helyettese, amennyiben jogállását a Gt. nem szabályozza – nem cégvezető –, kizárólag az Mt. szabályai szerint felel. E felelősség pedig csak akkor polgári jogi, ha az ügyvezető helyettese a vezetői tevékenységének keretében okoz kárt a munkáltatónak. Az ilyen vezetői tevékenységbe tartozó munkaköri feladatokról a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót [Mt. 76. § (5) bek.]. Továbbá álláspontunk szerint, a vezetői tevékenység feltételezi az önálló döntési és eljárási hatáskört; ennek hiányában a szigorúbb felelősségi alakzat nem állhat fenn. Amennyiben az ügyvezető helyettesének jogköre csökken, úgy ezzel párhuzamosan csökkennek azon területek is, amelyek vezetői tevékenységébe tartoznak, és amelyekért ilyen minőségben a polgári jog szabályai szerint felel. Ha pedig a vezető bizonyos területeken nem tevékenykedik, akkor az ott bekövetkező eredményekért felelőssé nem tehető; ebből eredően, álláspontunk szerint, ha nem […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.