Közös megegyezéses megszüntetés – megtámadás a megállapodás után
Kérdés
Közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. A megszüntető okiratban mindkét fél elismerte, hogy egymással kölcsönösen elszámoltak, és további követelésük nincs a másik fél irányába. Most a munkavállaló mégis keresetet nyújtott be a bírósághoz, mert szerinte megtévesztettük, mivel nem tudott róla, hogy őt a rendkívüli munkavégzésért díjazás illette meg. Alappal követeli velünk szemben a túlóráért járó pénzt, ha saját akaratából aláírta a közös megegyezést a fenti szöveggel?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. augusztus 29-én (57. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1088
[…] megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, illetőleg az, aki téves feltevésben volt. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. [Mt. 7. § (1)–(3) bek.]. Ebből következően, a munkavállaló a fenti határidőben megtévesztésre hivatkozással megtámadhatja keresettel az általa is elfogadott és aláírt közös megegyezést. Ugyanakkor kiemelendő: az Mt. 8. § (2) bekezdése alapján a munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja. Ennek értelmében pedig hiába írta alá a munkavállaló a közös megegyezést, mely azt is tartalmazta, hogy további követelése nincs a munkáltató irányába, mégis alappal támaszthat […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. augusztus 29-én (57. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1088
[…] megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, illetőleg az, aki téves feltevésben volt. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. [Mt. 7. § (1)–(3) bek.]. Ebből következően, a munkavállaló a fenti határidőben megtévesztésre hivatkozással megtámadhatja keresettel az általa is elfogadott és aláírt közös megegyezést. Ugyanakkor kiemelendő: az Mt. 8. § (2) bekezdése alapján a munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja. Ennek értelmében pedig hiába írta alá a munkavállaló a közös megegyezést, mely azt is tartalmazta, hogy további követelése nincs a munkáltató irányába, mégis alappal támaszthat […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
