Személyhez fűződő jogokat sértő bizonyíték értékelése munkaügyi perben
Kérdés
Az elmúlt héten átadtuk az egyik kollégánk részére a rendes felmondást, majd ezt követően az érintettet – a feladatok átadásával kapcsolatos tennivalók átbeszélése érdekében – behívta a közvetlen főnöke, amikor is heves vita bontakozott ki közöttük. Ugyan a rendes felmondásunk indokolása helytálló, hiszen az átszervezés következtében feleslegessé vált az érintett kolléga munkaereje, azonban az ominózus megbeszélésen az is elhangzott a vezető szájából, hogy a felmondás valódi indoka a hanyag munkavégzés és a sorozatosan elkövetett hibák. Ezt követően megjelent a kolléga, és közölte, hogy rögzítette a telefonjával a teljes beszélgetést, és be fog perelni minket a jogellenes – nem a valós indokot tartalmazó – elbocsátás miatt. Mondtuk neki, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékot nem tudná felhasználni, azonban később azzal szembesültünk, hogy esetleg mégis megteheti. Önöknek mi a véleménye?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. január 31-én (47. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 911
[…] bizonyítás lefolytatásával kapcsolatban több tiltó szabályt is megfogalmaznak, azonban nem adnak konkrét útmutatást arra az esetre, ha a bizonyíték megszerzéséhez kapcsolódó jogellenes magatartás a peren kívül valósul meg [mint jelen esetben a Ptk. 80. § (1) bekezdésének sérelmével rögzített hangfelvétel]. Mindezt a hiányt a joggyakorlat pótolta, amely alapján az állapítható meg, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználását nem lehet teljeskörűen kizárni, hanem a bírónak a konkrét ügyben mérlegeléssel kell eldöntenie, hogy a bizonyíték megszerzésével összefüggésben felmerült jogellenesség összemérhető-e az ellenérdekű fél magatartásával. Ez azt jelenti tehát, hogy a bíróság az adott esetben dönthet úgy, hogy az érintett hozzájárulása nélkül – jelen esetben a személyhez fűződő jogok megsértésével – készített hangfelvétel felhasználható bizonyítékként. A bírói gyakorlat szerint nem lehet a hangfelvétel felhasználását visszaélésnek, személyhez fűződő jogot sértőnek tekinteni akkor, ha a jogosulatlanul rögzített hangfelvétel perbeli bizonyítékként kerül felhasználásra, különösen, ha ezzel a bizonyítási eszközzel állapítható meg a valós tényállás, és így biztosítható az igazság kiderítése és érvényesítése (BDT 2009. 2126.). Az előzőhöz hasonlóan, a Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében arra mutatott rá, hogy a más nyilatkozatát tartalmazó hangfelvétel akkor is felhasználható a polgári perben bizonyítékként, ha személyhez fűződő jogok megsértésével keletkezett, vagy jutott nyilvánosságra (BH 2001. 110.). Véleményünk szerint a kollégájuk ilyen irányú indítványa esetén a bíróság valószínűleg nem zárná ki automatikusan a hangfelvétel bizonyítékként […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. január 31-én (47. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 911
[…] bizonyítás lefolytatásával kapcsolatban több tiltó szabályt is megfogalmaznak, azonban nem adnak konkrét útmutatást arra az esetre, ha a bizonyíték megszerzéséhez kapcsolódó jogellenes magatartás a peren kívül valósul meg [mint jelen esetben a Ptk. 80. § (1) bekezdésének sérelmével rögzített hangfelvétel]. Mindezt a hiányt a joggyakorlat pótolta, amely alapján az állapítható meg, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználását nem lehet teljeskörűen kizárni, hanem a bírónak a konkrét ügyben mérlegeléssel kell eldöntenie, hogy a bizonyíték megszerzésével összefüggésben felmerült jogellenesség összemérhető-e az ellenérdekű fél magatartásával. Ez azt jelenti tehát, hogy a bíróság az adott esetben dönthet úgy, hogy az érintett hozzájárulása nélkül – jelen esetben a személyhez fűződő jogok megsértésével – készített hangfelvétel felhasználható bizonyítékként. A bírói gyakorlat szerint nem lehet a hangfelvétel felhasználását visszaélésnek, személyhez fűződő jogot sértőnek tekinteni akkor, ha a jogosulatlanul rögzített hangfelvétel perbeli bizonyítékként kerül felhasználásra, különösen, ha ezzel a bizonyítási eszközzel állapítható meg a valós tényállás, és így biztosítható az igazság kiderítése és érvényesítése (BDT 2009. 2126.). Az előzőhöz hasonlóan, a Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében arra mutatott rá, hogy a más nyilatkozatát tartalmazó hangfelvétel akkor is felhasználható a polgári perben bizonyítékként, ha személyhez fűződő jogok megsértésével keletkezett, vagy jutott nyilvánosságra (BH 2001. 110.). Véleményünk szerint a kollégájuk ilyen irányú indítványa esetén a bíróság valószínűleg nem zárná ki automatikusan a hangfelvétel bizonyítékként […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
