Közös megegyezés megtámadása várandósság miatt

Kérdés: Sikeresen megtámadhatja-e a munkavállalónk a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amennyiben tudja, hogy várandós, azt nem írta volna alá? A közös megegyezés aláírása a szokott módon történt, a munkáltató részéről nem tudhattuk, hogy várandós, erre semmilyen utalás nem történt. A közös megegyezés aláírása a hagyományos módon, nyugodt körülmények között zajlott, értelemszerűen igazgatónk nem presszionálta a munkavállalót, jogellenes fenyegetésről pedig szó sem lehetett.
Részlet a válaszából: […] ...ne tudjon a várandósságáról.A közös téves feltevésnél csak olyan körülményben fennálló tévedés eredményezheti a megállapodás érvénytelenségét, amelynek fennállása vagy hiánya mindkét felet befolyásolta a megállapodás megkötésében. Abban a kérdésben, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Köztulajdonban álló munkáltatóvá válás - hatás a kollektív szerződésre

Kérdés: 2011-ben kötöttünk kollektív szerződést, ami abban az évben hatályba is lépett, és azóta is alkalmazzuk. Idén várhatóan köztulajdonban álló munkáltatókká válunk, mivel a helyi önkormányzat többségi tulajdont fog szerezni a cégünkben. Mi történik majd a kollektív szerződéssel? Marad hatályban, vagy egyes részei hatályon kívül kerülnek?
Részlet a válaszából: […] ...a 2012. július 1-jén hatályba lépett Mt. egyes rendelkezéseinek kihatását a munkavállalókra, vagyis hogy a korábbi eltérések érvénytelensége ne következzen be, annak ellenére, hogy az Mt. szabályait a hatálybalépéskor fennálló jogviszonyokban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés

Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a felek erre irányuló konszenzusa, hallgatólagos megállapodása semmis [Kttv. 23. (1) bek.]. Így a kérdés szerinti esetre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az érvénytelenségre (semmisségre) az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges módosítani [Mt. 22. § (3) bek., 44. §], az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható abban az esetben, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. 22...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Határozott idejű közalkalmazotti kinevezések - ha egymást követik

Kérdés: Tudomásunk szerint korábban volt egy olyan szabály, hogy ha egy határozott idejű közalkalmazotti kinevezés ugyanabban az intézményben legalább két alkalommal megszakítás nélkül meghosszabbításra kerül, akkor a harmadik kinevezés a törvény erejénél fogva határozatlan idejűvé válik. Valóban létezett-e ilyen - a közalkalmazottak javára szóló - rendelkezés, és ha igen, akkor pontosan miként szólt, és mikor veszítette hatályát, illetve ha az ma is érvényesíthető, akkor vajon alkalmazható úgy, hogy egyes határozott időre kinevezett közalkalmazottakat most határozatlan idejű kinevezés illetne meg?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a határozott idejű kinevezés átlépi ezt a korlátot, akkor szintén lehet arra hivatkozni, hogy a határozott időre szóló kikötés érvénytelensége miatt a kinevezés határozatlan idejűnek minősül [Mt. 29. § (3) bek.].(Kéziratzárás: 2021. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Szakszervezeti kollektívszerződés-kötési képesség - a taglétszámfüggőség

Kérdés: Három szakszervezet működik nálunk. Alegnagyobb kollektív szerződés kötésére kezdeményezett tárgyalásokat, a középső ehhez csatlakozott (róluk tudjuk, hogy reprezentatívak). A legkisebb szakszervezetről ez nem egyértelmű, folyamatosan változik a taglétszáma, legutolsó adataink szerint nem reprezentatív. Őt is meg kell hívni a tárgyalásokra? Mi történik akkor, ha kiderül utóbb, hogy mégis reprezentatív?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a harmadik szakszervezet mégiscsak reprezentatív volt, és nélküle került sor a kollektív szerződés megkötésére, az akkor is annak érvénytelenségét jelenti, ha a harmadik szakszervezet az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.(Kéziratzárás: 2020. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Büntetlen előélet - az igazolás hiányának következményei

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyba való kinevezés feltételeként a Kjt. 20. §-ának (2) bekezdése egyebek mellett a büntetlen előéletet szabja meg. Közalkalmazottunk erkölcsi bizonyítványa a pályázat benyújtásakor egy hete már lejárt, és noha ígéretet tett egy újabb beszerzésére, erre mégsem került sor. A közalkalmazottunk már lassan két hónapja dolgozik, de még mindig nem adta le az erkölcsi bizonyítványát. Jogszerű lehet-e a közalkalmazotti jogviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése arra hivatkozással, hogy a közalkalmazott vállalása ellenére utólag sem csatolta az erkölcsi bizonyítványát, és ezzel nem igazolta, hogy büntetlen előéletű?
Részlet a válaszából: […] ...rámutatott, a büntetlen előéletet igazoló hatósági bizonyítvány hiánya mellett történt kinevezés munkáltatói oldalról felmerült érvénytelenségi oknak tekintendő [Mt. 29. § (1)-(2) bek.]. Ha ugyanis a közalkalmazott nem tesz eleget a hatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkaszerződés módosítása határozott időre

Kérdés: Módosíthatják-e a felek a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződést határozott időtartamúra azzal a kitétellel, hogy a munkavállaló megfelelő feladatellátása esetén, a határozott idő lejárta után lehetőség van a munkaszerződés határozatlan idejűre történő módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb hat hónapos) tartamának ilyen módon történő "meghosszabbítására". Az efféle célú "határozott idő" kikötésére ugyanis az érvénytelenség jogkövetkezményeit kellene alkalmazni [Mt. 27. § (1) bek., 29....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Felmondási jog kizárásának érvényessége

Kérdés: Az előző ügyvezető idejében a cégünk olyan munkaszerződést kötött az egyik határozatlan időre alkalmazott munkavállalóval, melyben a felek kizárták a felmondás jogának gyakorlását. A rendelkezés értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egyik fél sem jogosult megszüntetni a munkaviszonyt felmondással. A kikötés nem tartalmaz időhatározást, ezért az - legalábbis úgy tűnik - általánosságban zárja ki a felek felmondási jogát. Létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani, és ennek keretében e munkavállalótól is megválnánk. Mit tudunk tenni, jogszerű-e az ilyen korlátozás?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. A felek megállapodhatnak abban, hogy legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [Mt. 65. § (1)-(2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Tévesen megállapított jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: Óvodai dolgozónk nyugdíjba vonulásakor a munkaviszonyok felülvizsgálata során megállapításra került, hogy a 2014. március 31-i kinevezésekor a jubileumi jutalom és a felmentés kezdő időpontja tévesen került megállapításra, mivel a 2000. szeptember 1.-2005. szeptember 5. közötti, nem közalkalmazotti jogviszonyát is figyelembe vettük, amikor "A Vasút a gyermekekért" Alapítvány Diákotthon, Óvoda és Általános Iskolával fennálló munkaviszonyban dolgozott. Így a kinevezésekor tévesen megállapított jubileumi jutalom és felmentés kezdő időpontja 1980. július 16-ról 1985. július 26-ára módosult. Ez alapján a 40 éves jubileumi jutalomra nem 2020-ban, hanem 2025. július 26. napjával lenne jogosult. Közalkalmazotti jogviszonya 2018. november 30. napján szűnt meg, a felülvizsgálattal megállapított jogosultsági idő alapján ekkor még nem rendelkezett legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, így részére a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom sem került kifizetésre, mivel - véleményünk szerint - a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerinti feltétel nem teljesült. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, és a felülvizsgálat miatti módosítás jogszerűen történt-e?
Részlet a válaszából: […] ...87/A. § (1) bek. a) pont].A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütköző megállapodás, jognyilatkozat semmis, részbeni érvénytelenség esetén a kérdésre vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni [Mt. 27. § (1) bek., 29. § (3) bek.]. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.
1
2
3
8