Büntetlen előélet – az igazolás hiányának következményei

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyba való kinevezés feltételeként a Kjt. 20. §-ának (2) bekezdése egyebek mellett a büntetlen előéletet szabja meg. Közalkalmazottunk erkölcsi bizonyítványa a pályázat benyújtásakor egy hete már lejárt, és noha ígéretet tett egy újabb beszerzésére, erre mégsem került sor. A közalkalmazottunk már lassan két hónapja dolgozik, de még mindig nem adta le az erkölcsi bizonyítványát. Jogszerű lehet-e a közalkalmazotti jogviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése arra hivatkozással, hogy a közalkalmazott vállalása ellenére utólag sem csatolta az erkölcsi bizonyítványát, és ezzel nem igazolta, hogy büntetlen előéletű?
Részlet a válaszából: […] ...rámutatott, a büntetlen előéletet igazoló hatósági bizonyítvány hiánya mellett történt kinevezés munkáltatói oldalról felmerült érvénytelenségi oknak tekintendő [Mt. 29. § (1)-(2) bek.]. Ha ugyanis a közalkalmazott nem tesz eleget a hatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Munkaszerződés módosítása határozott időre

Kérdés: Módosíthatják-e a felek a határozatlan időtartamra szóló munkaszerződést határozott időtartamúra azzal a kitétellel, hogy a munkavállaló megfelelő feladatellátása esetén, a határozott idő lejárta után lehetőség van a munkaszerződés határozatlan idejűre történő módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb hat hónapos) tartamának ilyen módon történő "meghosszabbítására". Az efféle célú "határozott idő" kikötésére ugyanis az érvénytelenség jogkövetkezményeit kellene alkalmazni [Mt. 27. § (1) bek., 29....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Felmondási jog kizárásának érvényessége

Kérdés: Az előző ügyvezető idejében a cégünk olyan munkaszerződést kötött az egyik határozatlan időre alkalmazott munkavállalóval, melyben a felek kizárták a felmondás jogának gyakorlását. A rendelkezés értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egyik fél sem jogosult megszüntetni a munkaviszonyt felmondással. A kikötés nem tartalmaz időhatározást, ezért az – legalábbis úgy tűnik – általánosságban zárja ki a felek felmondási jogát. Létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani, és ennek keretében e munkavállalótól is megválnánk. Mit tudunk tenni, jogszerű-e az ilyen korlátozás?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. A felek megállapodhatnak abban, hogy legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [Mt. 65. § (1)-(2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Tévesen megállapított jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: Óvodai dolgozónk nyugdíjba vonulásakor a munkaviszonyok felülvizsgálata során megállapításra került, hogy a 2014. március 31-i kinevezésekor a jubileumi jutalom és a felmentés kezdő időpontja tévesen került megállapításra, mivel a 2000. szeptember 1.-2005. szeptember 5. közötti, nem közalkalmazotti jogviszonyát is figyelembe vettük, amikor "A Vasút a gyermekekért" Alapítvány Diákotthon, Óvoda és Általános Iskolával fennálló munkaviszonyban dolgozott. Így a kinevezésekor tévesen megállapított jubileumi jutalom és felmentés kezdő időpontja 1980. július 16-ról 1985. július 26-ára módosult. Ez alapján a 40 éves jubileumi jutalomra nem 2020-ban, hanem 2025. július 26. napjával lenne jogosult. Közalkalmazotti jogviszonya 2018. november 30. napján szűnt meg, a felülvizsgálattal megállapított jogosultsági idő alapján ekkor még nem rendelkezett legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, így részére a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom sem került kifizetésre, mivel – véleményünk szerint – a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerinti feltétel nem teljesült. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, és a felülvizsgálat miatti módosítás jogszerűen történt-e?
Részlet a válaszából: […] ...87/A. § (1) bek. a) pont].A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütköző megállapodás, jognyilatkozat semmis, részbeni érvénytelenség esetén a kérdésre vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni [Mt. 27. § (1) bek., 29. § (3) bek.]. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Vezetőhelyettesi feladatokkal történő megbízás

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy – figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre – a Kjt. 23. §-ának (2)-(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?
Részlet a válaszából: […] ...amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba (pl. jogszabályba) ütközik. Jelen esetben az érintett kolléga foglalkoztatására a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, mivel beosztotti foglalkoztatása jogszabálynak megfelelő volt, csak a vezetői feladatokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Nyelvvizsga nélküli óvodapedagógus továbbfoglalkoztatása

Kérdés: A nyelvvizsga nélkül foglalkoztatott gyakornok óvodapedagógus gyakornoki ideje két év után letelt (2018. IX. 26-án). Ez alatt az idő alatt sajnos nem tudta megszerezni a nyelvvizsgát, jelenleg is jár nyelvvizsgára felkészítő órákra. A munkaviszonya ezért automatikusan megszűnt volna, azonban az óriási pedagógushiány miatt nem volt lehetőség az álláshely betöltésére. A folyamatosan hirdetett (több állás is hirdetve van) álláshelyre nincs jelentkező, ezért jogszerűtlenül foglalkoztatják tovább az óvodapedagógust. Mi lehet ennek a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...az a szabályszerű kinevezés/munkaszerződés hiányában történő foglalkoztatásnak fog minősülni. Ez jogszabályba ütközik, amelynek az érvénytelenség a jogkövetkezménye. Az Mt. 44. §-a szerint a kinevezés/munkaszerződés-kötés elmulasztása miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...felmondása a hátralévő idő, de legfeljebb tizenkét havi távolléti díj megfizetésével [Mt. 79. § (1) bek. b) pont], valamint az érvénytelenség miatti azonnali hatályú megszüntetés [Mt. 29. § (1) bek.]. Azt sem tudjuk megállapítani, hogy az azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Munkaviszony megszüntetése telefonon

Kérdés: Munkavállalónk a tegnapi napon betelefonált, és a próbaidőre hivatkozva közölte, hogy azonnal megszünteti a munkaviszonyát. Azt gondoljuk, hogy a munkaviszony megszüntetése a próbaidő fennállásától függetlenül jogellenes, mivel azt kifejezetten írásban kellett volna közölnie. Helyesen járunk-e el akkor, ha erre hivatkozva nem tekintjük megszűntnek a munkaviszonyt, így "válaszlépésként" nem adjuk ki számára az igazolásokat?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabály szerint érvénytelen [Mt. 22. § (4) bek.], a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatok esetében ilyen esetben nem az érvénytelenségre vonatkozó szabályokat, hanem az Mt. 82-84. §-ában foglalt rendelkezéseket, azaz a jogellenes megszüntetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkáltatói jogkör hiányában közölt felmentés

Kérdés: Az óvodavezetői pályázat pályázó hiányában eredménytelen volt. Ezt követően a vezetői feladat ellátására egyéves időtartamra megbízásra került egy olyan személy, aki intézményvezetői szakvizsgával nem rendelkezett, tehát megbízása álláspontom szerint semmis. Ezt követően az intézményvezető alapítói határozat alapján létszámcsökkentés címén megszüntette az egyik óvónő jogviszonyát. A semmis vezetői megbízás alapján tett egyoldalú munkáltatói intézkedés jogszerű, avagy jogellenes?
Részlet a válaszából: […] ...feltétlenül érvénytelen volt. Az érintett személy nem minősülhetett munkáltatóijogkör-gyakorlónak. Ebből következik a felmentés érvénytelensége is, mivel az az Nkt. 69. §-a (1) bekezdésének b) pontjába ütközött. Azonban ez a helyzet orvosolható, ugyanis az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Munkaviszony megszüntetése utasítás megtagadása miatt

Kérdés: 2014-ben határozatlan időre, a cég X. kerületi üzleteit magában foglaló változó munkahelyre kötöttem a munkáltatómmal munkaszerződést. 2015-ben áthelyeztek az egyik üzletből a másikba, amit ekkor az állandó munkavégzés helyeként jelöltek meg. Most ismét áthelyeznének, de nem egyeztem bele, ezért a munkaviszonyomat megszüntetik hó elejétől. Jogos ez?
Részlet a válaszából: […] ...megsértésével (írásba foglalás nélkül) is joghatályos lehet ugyanis a módosítás, mivel az írásba foglalás hiányára – mint érvénytelenségi okra – csak Ön hivatkozhatott volna az új, állandó munkahelyként megjelölt munkahelyen történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
1
2
3
9