11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés
Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?
2. cikk / 11 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnése
Kérdés: 2016. május 17-től vezető gondozó vagyok, közalkalmazottként. 2016. december 31-ével a szerződésem lejárt. A munkámhoz kell a szociális asszisztensi végzettség, melynek megszerzését elkezdtem. Nem hosszabbítják meg a kinevezésemet, mivel nem fejeztem be az iskolát, vagyis olyan dolgozót vesznek föl, aki már megszerezte a képesítést. Felmentési idő nincsen?
3. cikk / 11 Szóban megkötött munkaszerződés elbocsátás utáni "átírása"
Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.
4. cikk / 11 Keresőképtelen betegség – felmentés, a táppénzre való jogosultság megszűnése és a nyugdíjba menetel
Kérdés: 1958 áprilisában születtem. Munkáltatóm a Kttv. hatálya alá tartozik. A 40 éves szolgálati időmet 2016. április 15-én érném el. Jelenleg betegállományban vagyok. 2015. március 20-án lesz egy éve, hogy megbetegedtem, tehát hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de még nem vagyok olyan állapotban. Hogyan tudnám "kihúzni" a nyugdíjig, mert nem szeretném leszázalékoltatni magam a hátralévő egy évre?
5. cikk / 11 Közalkalmazotti tanács elnöke jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: A közalkalmazotti tanács elnöke közalkalmazotti viszonyát megszüntetheti-e a munkáltató azzal az indokkal, hogy nem rendelkezik a megfelelő szakirányú képesítéssel és ezért alkalmatlan?
6. cikk / 11 Kiemelkedően magas vezetői illetmény "orvoslása"
Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?
7. cikk / 11 Azonos munkáltatóval fennálló több közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: Közalkalmazott vagyok, tanárként dolgozom. Létesítettem egy közalkalmazotti jogviszonyt teljes munkaidőben, és nem sokkal később egy másik munkáltatóval egy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyt is. Nemrég azonban összevonták a munkáltatóimat, és most ugyanazzal áll fenn a két munkaviszonyom. A munkáltató arról tájékoztatott, hogy ez így nem szabályos, ezért valamelyiket meg kell szüntetni. Ezzel azonban keresetem nagy részétől elesnék. Van lehetőségem arra, hogy megtagadjam a munkáltató kérését a közös megegyezéses megszüntetésre, és megtartsam mindkét állást?
8. cikk / 11 Kormánytisztviselő felmentése
Kérdés: 2012. december 31-ig szóló határozott idejű kormánytisztviselői kinevezésem van. Szóban jelezték, hogy 2012. december 31-ig mégsem tartanak igényt a munkavégzésemre, mivel kéthavi felmentéssel minden nyugdíjast felmentenek (kormányzati utasításra). Kérdésem, hogy ha írásban is megkapom a felmentést, megtagadjam-e az átvételét, vagy vegyem át, de írjam rá, hogy ragaszkodom az eredeti határidőhöz, 2013. december 31-hez? Kérem tanácsukat, hogy ha bíróság elé viszem az ügyet, akkor ne utasítsanak el eljárási hiba miatt.
9. cikk / 11 Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt
Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
10. cikk / 11 Összeférhetetlenség – hatása a tanulmányi szerződésre
Kérdés: Megyei kórház vagyunk. Gazdasági ügyintézőnkkel korábban tanulmányi szerződést kötöttünk. Tudomásunkra jutott, hogy időközben felügyelőbizottsági tagságot vállalt egy magánrendelőnél. Összeférhetetlenség miatt érvénytelenség címén megszűntnek nyilvánítottuk a közalkalmazotti jogviszonyát. Mi szüntettük meg a jogviszonyt, kizárja-e ez a tanulmányi szerződésben a szerződésszegés következményeinek érvényesítését a volt közalkalmazottal szemben?