Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés

Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?
Részlet a válaszából: […] ...118. § (3) bek.]. Aközigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés, valamint a tartós külszolgálat időtartama [Kttv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Vezetőhelyettesi feladatokkal történő megbízás

Kérdés: Településünkön szociális intézmény működik, alapítója és fenntartója 5 település részvételével a feladatellátó társulás. Az intézmény csak szociális alapfeladatokat (támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) lát el. Az intézmény vezetőjét határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, magasabb vezető beosztás ellátására pályázat kiírásával öt évre bízta meg a társulás. Az intézményvezető pályázat kiírása nélkül, határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonya mellett, családsegítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú iskolai végzettséggel és sokéves szakmai gyakorlattal rendelkező kollégáját bízta meg az általános helyettesítési feladatokkal. Az intézmény SzMSz-e szerint: "Az intézményvezető távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve, ellátja a vezetői feladatokat (általános helyettes), így különösen: a kötelezettségvállalással kapcsolatos feladatokat, a szakmai alapfeladatok felügyeletét, irányítását, gondoskodik a vezető távolléte esetén a szabadságok kiírásáról, rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét az ellátásokkal kapcsolatban, folyamatos munkakapcsolatot tart az intézmény valamennyi egységével, képviseli az intézményt külső szervek felé. További feladatait a részletes munkaköri leírás tartalmazza." Véleményünk szerint nem minősül magasabb vezetőnek az a dolgozó, aki pályázat kiírása nélkül, az SzMSz-ben és munkaköri leírásban foglaltak alapján általános helyettesítési feladatokat lát el saját feladatai (munkaköre) mellett. Önálló intézményvezető-helyettesi státusz nincs, viszont az intézményvezető pár évvel ezelőtt a helyettesítési feladatokkal megbízott munkatársnak vezetői pótlékot biztosított (mértéke 100%). Fentiek alapján kérdésünk, hogy – figyelemmel a Kjt. 20/A-20/B. §-aiban előírt pályáztatási kötelezettségre – a Kjt. 23. §-ának (2)-(3) bekezdésében, valamint a végrehajtásra kiadott 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül-e a leírtak szerint megbízott munkatárs?
Részlet a válaszából: […] Az intézményvezető helyettesítésének feladata minden intézmény esetében óhatatlanul felmerül. A 257/2000. Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a költségvetési intézménynél a helyettesítés rendjét a szervezeti és működési szabályzatnak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...az Ön által írottakkal ellentétben a munkajogi szabályok alapján a keresőképtelenség időtartama (akár jogosult a munkavállaló betegszabadságra vagy táppénzre, akár nem) nem akadályozza az azonnali hatályú felmondás hatályosulását. Ez azt jelenti, hogy hiába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakulása fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Gyermekem jövő hónapban lesz kétéves, és ismét munkába szeretnék állni. A munkáltatómmal határozott idejű szerződésem volt, az egyik kolléga helyettesítésére vettek fel. Ez a kolléga tavaly szeptemberben vissza is tért. Ekkor én már fizetés nélküli szabadságon voltam. A cég szabályzata szerint a munkavállalóknak a CSED és a GYED alatt is jár a cafeteria, amit én a mai napig kapok a cégtől. Ebben az esetben meddig él még a szerződésem, ha visszamegyek?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony megszűnik a határozott idő leteltével [Mt. 63. § (1) bek. c) pont]. Ehhez nincs szükség a felek jognyilatkozatára, a megszűnés automatikusan bekövetkezik a határozott idő leteltével. Esetünkben a határozott idő aznap telt le, amikor a kolléga,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Ügyvezető díjazásáról szóló döntés

Kérdés: Egy kétszemélyes korlátolt felelősségű társaság nyugdíjas többségi tulajdonosa látja el a társaság ügyvezetését. Lehetséges-e a havi jövedelmének megemelése, amennyiben a kisebbségi tulajdonos a taggyűlésen nem járul hozzá az ügyvezető havi díjazásának megemeléséhez?
Részlet a válaszából: […] ...ezt kifejezetten rögzíti [Ptk. 3:4. § (3) bek. a) pont]. Emellett pedig csak akkor korlátozható a tagok létesítő okiratra vonatkozó szabadsága, ha az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Keresőképtelen betegség – felmentés, a táppénzre való jogosultság megszűnése és a nyugdíjba menetel

Kérdés: 1958 áprilisában születtem. Munkáltatóm a Kttv. hatálya alá tartozik. A 40 éves szolgálati időmet 2016. április 15-én érném el. Jelenleg betegállományban vagyok. 2015. március 20-án lesz egy éve, hogy megbetegedtem, tehát hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de még nem vagyok olyan állapotban. Hogyan tudnám "kihúzni" a nyugdíjig, mert nem szeretném leszázalékoltatni magam a hátralévő egy évre?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a köztisztviselőre felmentési korlátozás vonatkozik a betegség miatti keresőképtelensége ideje alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig. Ez­alatt a munkáltató vele a felmentést közölheti, de a felmentési idő legkorábban csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Erkölcsi bizonyítvány – fontos lehet július 1-jétől

Kérdés: Alapítványi fenntartású általános iskola vagyunk, így tanárainkat és tanítóinkat munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. Azt hallottuk, hogy 2014. július 1-jétől szigorodnak a neveléssel foglalkozó munkavállalók foglalkoztatásának szabályai, és büntetett előéletű munkavállalót nem foglalkoztathatunk. Szeretnénk tudni, hogyan tudjuk ellenőrizni a büntetett előéletet, és mit kell tennünk, ha valaki nem felel meg a feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 44/A. § (1) bek.]. Nem foglalkoztatható, akivel szemben az Mt.-ben meghatározott– szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ötévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Alkotói pótszabadság – a múzeumban?

Kérdés: Múzeum esetén a kollektív szerződésünk megállapíthat-e alkotói pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése ugyan kimondja, hogy kollektív szerződés, illetvemunkaszerződés a 132. § (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően egyébpótszabadságokat is megállapíthat, azonban a Kjt. 59. § (1) bekezdése szerint aközalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 132....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben foglaltaknak van egy fontosabb, aszabadságmegváltásnál fajsúlyosabb előkérdése! A Kjt. 21. § (2) bekezdéseszerint a közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik -csak helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kinevezett vagy megbízott vezető?

Kérdés: Az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény vezetésére a közalkalmazott 2008-ban vezetői megbízást kapott, mivel az intézmény vezetése mellett ténylegesen a korábbi munkakörébe tartozó feladatokat is ellátja. A megbízásra tekintettel megállapították vezetői pótlékát, továbbá jár ezen a címen pótszabadság is. Ha a határozott idejű vezetői megbízása megszűnik, tovább dolgozhat az eredeti munkakörében. 2009 novemberében ugyanakkor kapott egy "Módosítás" című okiratot, amelyben a vezetői státuszát "kinevezett magasabb vezetőre" változtatták, a vezetői pótlékát beépítették az illetményébe. A "Módosítás" az előző évben született képviselő-testületi döntésre és a Kjt. 66/A §-ára hivatkozik. Ez azért érdekes, mert a képviselő-testület egyértelműen vezetői megbízásról és nem kinevezésről rendelkezik. A módosítás következtében a határozott idejű kinevezés lejártával a jogviszony is megszűnik, kevesebb szabadság illeti meg. Helyesen járt el a munkáltató, amikor jogszabályváltozásra hivatkozva a megbízást kinevezésre változtatta egyoldalúan?
Részlet a válaszából: […] ...és vezetői pótlékból áll, hanem sajátos vezetői illetményből (Kjt.66/A. §), a sajátos szabályok szerint megállapított szabadságának sem része avezetői pótszabadság.A kapcsolódó, Kjt. 85. § (2) bekezdés d) pontja szerintifelhatalmazás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.