Munkaviszonyok jogfolytonossága és az esetleges hátrányok

Kérdés: "A" cég és "B" cég tulajdonosa ugyanaz. Az "A" cég egyes munkatársait át szeretné tenni a "B" céghez. Minden dolgozónak maradna ugyanaz a munkaköre, beosztása, bére, csak a munkáltató változna. Az "A" cégnél megszűnne a munkaviszony, a "B" cégnél pedig létrejönne az új munkaviszony. A dolgozók "A" cégnél töltött idejét elismernénk, "jogfolytonos" lenne az új munkaviszony. Milyen hátrányaik keletkezhetnének ennek ellenére a munkahelyváltás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a felmondási idő hossza, a végkielégítés mértéke és az üzemi tanács tagjává választhatóság szempontjából ad jelentőséget a munkaviszony időtartamának [Mt. 69. §, 77. §, 238. § (1) bek.]. Amennyiben a felek úgy állapodnak meg, hogy az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Rendkívüli felmondás – az álláskeresési járadékból hátralévő összeg kifizethetősége

Kérdés: 1999 óta folyamatos határozatlan idejű munkaviszonyomat a munkáltatóm rendkívüli felmondással megszüntette. Ezt követően két hónapon belül sikerült elhelyezkednem, napi hatórás munkaviszonyban. Kérdésem: munkaviszonyom alapján jogosulttá váltam-e az álláskeresési járadékra, s ebből mekkora összeg illet meg elhelyezkedésem esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 96. §-a alapján rendkívüli felmondással elbocsátottmunkavállalót is megilleti az álláskeresési járadék, amennyiben megfelel azFlt. szerinti jogosultsági feltételeknek. Az Flt. 25. §-ának (1) bekezdésealapján álláskeresési járadék azt a nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.