2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Határozott idejű munkaviszony és az éves munkaidőkeret
Kérdés: Éves munkaidőkeret alkalmazása esetén az egy évnél rövidebb határozott idejű munkaszerződéssel, nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaidejét hogyan kell elszámolni, ha a munkaviszony teljesítése kifejezetten az év olyan időszakára esik, amelyben 10-12 órás munkanapok kerülnek meghatározásra, figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a munkavállaló nagy valószínűséggel túllépné a rendkívüli munkavégzés felső korlátját anélkül, hogy arra többletdíjazást kapna?
2. cikk / 2 Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése
Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?