Rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülés – a meghatározó időpont

Kérdés: A Rehab-tv. 23. §-ának (1) bekezdése alapján rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a munkaadó, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a huszonöt főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai létszáma nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotát jellemzően az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiállított orvosi vélemény/határozat tanúsítja. Ezen okiratok igazolják, hogy a munkavállaló megváltozott munkaképességű személynek minősül, így ez alapján tudja a munkáltató figyelembe venni az adókötelezettség megállapítása során a munkavállalót. A kérdés e tekintetben arra a határozati megállapításra irányul, hogy némely esetekben e dokumentumokban az egészségi állapot kialakulásának időpontja is feltüntetésre kerül. Ezen időpont természetszerűleg megelőzi a határozat keltét, ezért a munkáltató számára kérdés, hogy az adott évi adó megállapításakor mely időponttól kezdődően számolhat a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesüléssel az adott munkavállaló esetében: a megállapított egészségi állapot kialakulásának időpontjától, vagy a határozat keltétől?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályok alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, aki a Rehab-tv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján– megváltozott munkaképességűnek minősül,– aki legalább 40%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Megváltozott munkaképesség szerepe a munkához jutásban

Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?
Részlet a válaszából: […] ...a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben,a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben;– a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányulóegyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.