494 cikk rendezése:
1. cikk / 494 Munkavállaló összeférhetetlen magatartása
Kérdés: Ha a munkavállaló társaságával a munkáltató leszerződik, mindazonáltal a szerződéskötés folyamata alatt sem derül ki a munkáltató számára, hogy az új partnere tulajdonosa/ügyvezetője a saját munkavállalója (pl. nem olyan személy írta alá a megbízási szerződést a munkavállaló társaság oldaláról, aki képviseleti jogosultsággal rendelkezik), a munkavállalóval szemben jogszerű lehet-e bármilyen munkáltatói intézkedés? Amennyiben igen, milyen alapon, illetve vannak-e olyan körülmények, amelyek miatt megállapítható lehet, hogy a munkáltató nem tanúsította a kellő gondosságot a munkavállaló társaságának a leszerződtetésekor, és tudomást kellett volna szereznie arról, hogy a munkavállaló megszegte az összeférhetetlenségi szabályokat?
2. cikk / 494 Vezetői állásúak összeférhetetlenségi szabályainak alkalmazhatósága nem csak vezetőkre
Kérdés: Az Mt. 211. §-ában foglalt, a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális korlátozással kapcsolatban kérdezzük: kiköthetőek-e ezek a korlátozások olyan munkavállaló vonatkozásában, aki sem a törvény erejénél fogva, sem pedig a felek megállapodása alapján [Mt. 208. § (2) bek.] nem minősül vezető állású munkavállalónak?
3. cikk / 494 Önkormányzati költségvetési szerv - a foglalkoztatás jogviszonya
Kérdés: Gazdasági, működtetési és közétkeztetési tevékenységgel foglalkozó önkormányzati fenntartású költségvetési szerv esetén kötelező-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni a munkavállalókat, illetve vezetőket, vagy lehetséges a munkaviszonyban történő foglalkoztatás is?
4. cikk / 494 Mentő-gépkocsivezető munkaideje
Kérdés: Mentő-gépkocsivezetőként teljesítek szolgálatot. Van-e szabályozás arra, hogy mennyit tölthetek szolgálatban, ha nem írtam alá a 24 órás szolgálatot? Úgy tűnik, hogy Budapestre is fel kellene járni, de az 16-18 óra is lehetne. Régen 15 óra volt a maximális szolgálat a gépkocsivezetőnek, utána helyszíni váltást kérhettünk, illetve saját felelősségre vezethettünk tovább. Most mik a szabályok?
5. cikk / 494 Munkába járás költségtérítése - a távolság meghatározása
Kérdés: A munkáltató a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Több munkavállaló nem ott lakik, ahonnan kéri a napi utazás elszámolását. Megteheti-e a munkáltató, hogy újranyilatkoztatja a munkavállalókat, illetve, hogy arra kéri a közvetlen felettesét, írja alá a nyilatkozatot, ezzel is igazolva a nyilatkozat valóságtartalmát? Kilométer-számolásnál a lakcímkártyán szereplő állandó/tartózkodási címet kell figyelembe venni, vagy "bármilyen" címet beírhat a dolgozó? A távolság kiszámításánál megteheti-e azt a dolgozó, hogy autópályán közlekedik, de a normál közúti távolságot írja be? Vagy eleve a legrövidebb útvonalat kell figyelembe venni?
6. cikk / 494 Közvállalatok vezetőinek javadalmazása
Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy - többek között - a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?
7. cikk / 494 Felmondás bizalomvesztés miatt
Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
8. cikk / 494 Vezetőképzés költségei költségvetési szervnél
Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott intézményvezető a 25/2017. EMMI rendelet alapján vezetőképzésre kötelezett. A munkáltatót terhelő költségeket a rendelet 13. §-a rendezi. Az utazási költségek, valamint a szállással kapcsolatos költségek kit terhelnek?
9. cikk / 494 Készenlét - nem rendelhető el igazolt távollét idejére
Kérdés: Igazolt fizetett távollét idejére elrendelhető a készenlét? Azzal tisztában vagyok, hogy szabadság idejére nem lehet elrendelni, viszont vezető kollégáink a szabadság idejére éjszaka rendeltek el készenlétet, gondolva, az már nem szabadság. Legyenek szívesek megerősíteni, hogy ez sem helyes így.
10. cikk / 494 Régióvezető - felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért
Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője - vezető állású munkavállaló - a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető - ügyvéddel történő egyeztetés után - az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?
