Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal

Kérdés: Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához alkalmanként 30-40 fő részvétele szükséges. A lebonyolításában - a két fő rendezvényszervező munkakörben foglalkoztatott kollégán kívül - különböző munkakörben dolgozó kollégák vesznek részt, javadalmazás ellenében. Két megoldás is felmerült, de mindkét esetben kérdéses, hogy jogszerű-e.
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszüneti napra is, illetve jogosult lehet rendkívüli munkaidőt is elrendelni. E vonatkozásban azonban a vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzés korlátok alá esik, a munkáltatónak tehát ellenőriznie kell, hogy van-e lehetősége e napokra munkaidőt elrendelni [Mt. 101-102...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaközi szünet alatti baleset minősítése

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalóját (ebédelés céljából igénybe vett) munkaközi szünetben a munkavégzés helyéhez közeli egyik gyalogátkelőhelyen egy személygépjármű elütötte. A munkaközi szünet nem része a munkavállaló napi munkaidejének, illetve a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása a munkáltató engedélyével történt. A munkáltató egyébként a munkahely épületében biztosít szervezett étkeztetést. A társaság az esetet üzemi balesetként kezeli (üzemi baleseti jegyzőkönyv készült a balesetről), azonban arra vonatkozóan, hogy az említett balesetet munkabalesetnek minősül-e, a munkáltatónak nem sikerült egységes álláspontot kialakítania. A konkrét esetben a baleset munkabalesetnek minősül-e? Általánosságban milyen szempontokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása során történt baleset munkabalesetnek minősül-e? Például, a munkáltató nem szabályozza a munkaközi szünetben az épület elhagyását, de eltűri, hogy a munkavállalók gyakorlatilag bárhova, bármilyen célból kimenjenek; vagy ha a munkáltató szabályozza ugyan, hogy csak ebéd vásárlása céljából lehet elhagyni a munkahelyet, de a távozásra attól eltérően kerül sor; mennyiben változtat mindezek megítélésén, ha egyébként a munkáltató biztosítja épületen belül az étkeztetést stb.?
Részlet a válaszából: […] ...az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Készenlét - nem rendelhető el igazolt távollét idejére

Kérdés: Igazolt fizetett távollét idejére elrendelhető a készenlét? Azzal tisztában vagyok, hogy szabadság idejére nem lehet elrendelni, viszont vezető kollégáink a szabadság idejére éjszaka rendeltek el készenlétet, gondolva, az már nem szabadság. Legyenek szívesek megerősíteni, hogy ez sem helyes így.
Részlet a válaszából: […] ...kívüli időszakra rendelhető el, feltéve, hogy nincs olyan egyéb körülmény, amely miatt ezen időszak alatt a munkavállaló nem lenne munkavégzésre kötelezhető. Például, a munkavállaló már kimerítette a maximális heti munkaidejét vagy az éves túlórakeretét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Méltányos mérlegelési kötelezettség - a munkahely kijelölésekor

Kérdés: A munkavállalónk munkavégzési helyeként a munkaszerződésben a vármegye van megjelölve; a munkakör alapján a vármegye területén kell az ügyfeleket felkeresni, és hetente egyszer pár órában elszámolni azon a telephelyen, ahol a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egység működik, illetve ott havi 1-2 alkalommal oktatáson részt venni. Átszervezés miatt a szervezeti egység más telephelyre (településre) került, de ugyanabban a vármegyében - az eredeti telephelyre is másik szervezeti egység költözött. A munkavállalót tájékoztattuk arról, hogy az elszámolást és az oktatásokat a jövőben itt kell teljesítenie; ez heti egyszer, havi 1-2 alkalommal 30-50 perc többletutazást jelent az előző telephelyre bejáráshoz képest. A munkavállaló a változtatást arra hivatkozással tagadta meg, hogy a házastársa súlyos beteg, otthoni ápolásra szorul, ami miatt számára a többlet-időráfordítás nem vállalható. Jogos lehet ez az érv?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződésben a munkavégzés helye meghatározható nagyobb földrajzi egységként is, így a vármegye területében. Ezen a területen belül a munkáltató a munkaszerződés módosítása nélkül oszthatja be a munkavállalót, a kérdés szerinti esetben kijelölheti számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Sport munkaidőn kívül - a munkaadó kárfelelősségének kérdése

Kérdés: Egyik munkavállalónk maradandó egészségkárosodást szenvedett, amikor munkavégzés közben egy emelési folyamatnál jobb karjában fájdalmat érzett; kiderült, hogy mélyizomszakadása lett, és a csuklójának mozgása beszűkült. A munkavállaló korábban szabadidejében rendszeresen űzött küzdősportot, de azt éppen azért hagyta abba, mert jobb csuklója állandóan fájt. Ilyen egészségügyi előzményekkel nem rendelkező munkavállalóinknál ez a munkafolyamat soha nem okozott még semmilyen problémát. Nem tudunk erre hivatkozással mentesülni a felelősség alól?
Részlet a válaszából: […] ...elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].Amennyiben nem vitatottan a munkavégzéssel összefüggésben következett be egy olyan esemény, amelynek károkozó eredménye (sérülés bekövetkezése) lett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Készenlét alatti munkavégzés díjazása

Kérdés: Készenlét alatt történő munkavégzés esetén hétköznap 50%-os túlóra, illetve pihenőnapon történő munkavégzés esetén (készenlét alatt) 100%-os túlóra illeti meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...akkor készenlétről van szó [Mt. 110. § (1) és (4) bek.]. Rendkívüli munkaidőnek minősül – egyebek mellett – a készenlét alatti munkavégzés is, amelyet a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésként kell minősíteni [Mt. 107. § a) pont].A munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben

Kérdés:

Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?

Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Mobiltelefon bevitelének szabályozása a munkahelyen

Kérdés:

Előírhatja a munkáltató, hogy a munkavállalók a – gyári, de akár irodai – munkaterületre nem vihetik be magukkal a mobiltelefonjaikat? Ha igen, akkor milyen okból és milyen formában kerülhet sor erre a tilalomra?

Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavégzési helyen mi történhet, és milyen eszközök használhatók ott, alapvetően a munkáltató jogosult dönteni. A döntésének lehetnek munkavédelmi (jogi), de akár titokvédelmi, vagy csak – a munkáltató megítélése szerint – hatékonyságnövelési okai is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Heti egy nap otthoni munkavégzés

Kérdés: Egy új szabályzatunkban lehetővé tennénk, hogy az irodai munkatársak hetente egy napot otthonról dolgozzanak. Ez a munkáltató engedélye alapján történne, eseti jelleggel. Ezt kötelező-e, illetve, ha nem, akkor érdemes-e távmunkának minősíteni? Szükséges-e a heti egy otthoni munkanaphoz a munkavállaló beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. hatályos definíciója szerint távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi [Mt. 196. § (1) bek.]. Ez a meghatározás annyira tág, hogy abba belefér az egyáltalán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Rendkívüli munkavégzés vagy kiküldetés

Kérdés:

A Kttv. 96. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, ha a munkavégzés helyszíne nem a munkahelyen van? Esetleg ez már kiküldetésnek minősül?

Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezi a köztisztviselőt, és ő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végzi a munkát. Nem minősül kiküldetésnek azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
1
2
3
24