Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – irányítóból beosztott

Kérdés: Nemrégiben egy, az átlagosnál nagyobb felelősséggel járó munkakörre alkalmaztunk egy munkavállalót teljes munkaidős határozatlan idejű munkaviszonyban. A próbaideje már lejárt, de ezt követő néhány hónapos "türelmi idő" után végül le kellett vonnunk a következtetést: sajnos nem tud sikeresen megbirkózni a munkaköri feladataival. Mivel szinte biztos, hogy nem fogadná el a munkaszerződésének más munkakörre történő módosítását, egyelőre erre még nem tennénk neki ajánlatot. Arra gondoltunk, hogy élnénk az Mt. által biztosított lehetőséggel, és a törvény adta maximális keretek között ideiglenesen "átirányítanánk" egy másik munkakörbe, hogy addig is időt nyerjünk, és átgondolhassuk, mi lenne cégünk számára a legmegfelelőbb. Jogszerű lehet-e a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ilyen esetben, figyelemmel arra, hogy az a munkakör, amit el kellene látnia, lényegében egy beosztotti munkakör lenne ugyanannál a szervezeti egységnél, ahol eddig részben irányítói feladatokat látott el?
Részlet a válaszából: […] ...beosztotti munkakört lásson el ideiglenesen az eredeti munkaköre helyett. Ennek tartama – hacsak a munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik – naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Vasárnapi pótlék – nem jogosultak a játszóház dolgozói

Kérdés: Egy játszóházban a munkavállalók munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Kell-e részükre a vasárnapi munkavégzéséért 50%-os vasárnapi pótlékot adni? Adható-e nekik vasárnapipótlék-általány?
Részlet a válaszából: […] ...az alapbérbe, vagy munkaszerződésben úgy is megállapodhatnak, hogy az átalányként jár a munkavállalónak (Mt. 145. §). Emellett kollektív szerződés a vasárnapi pótlék szabályaitól eltérhet, akár a munkavállaló hátrányára is (Mt. 165. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkaidőkeret elrendelése a veszélyhelyzettel összefüggésben

Kérdés: A veszélyhelyzet alatt nem rendeltünk el 24 hónapos munkaidőkeretet, de úgy tűnik, hogy most szükség lenne rá. Kollektív szerződésünk nincsen. Mit tudunk tenni? Megállapodhatunk a munkavállalókkal a hosszabb munkaidőkeretben?
Részlet a válaszából: […] A veszélyhelyzet 2020. június 18-án megszüntetésre került (282/2020. Korm. rendelet 1-2. §). A veszélyhelyzet alatt a munkáltató egyoldalúan elrendelhetett legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet, illetve a korábban elrendelt munkaidőkeretet erre az időtartamra meghosszabbíthatta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Távollétidíj-számítás és a teljesítménybér

Kérdés: A törvény szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nálunk bérpótlék nem jár a beosztások miatt, de rendszeresen fizetünk teljesítményarányos díjazást (bónuszt). Eszerint, ha a koronavírus-járvány miatt a munkavállaló egész májusban szabadságon volt, akkor a május havi alapbére mellett megkapja az irányadó időszakra számított (arányos) teljesítménybónuszát is? Vagy ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha idő- és teljesítménybérben vegyesen van megállapítva az alapbére?
Részlet a válaszából: […] ...pedig az utolsó hat naptári hónapot kell alapul venni. A távolléti díj számításának törvényi szabályaitól (Mt. 148-152. §) kollektív szerződés a munkavállaló javára és hátrányára, munkaszerződés pedig a munkavállaló javára eltérhet (Mt. 165. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkavállalói lopás – a lehetséges következmények

Kérdés: Munkavállalónkról kamerafelvétel készült, amint az árukészletből eltulajdonít több dolgot. Közös megegyezéssel kívántuk megszüntetni a munkaviszonyát, de a munkavállaló azzal állt elő, hogy ha így teszünk, a munkaügyi hatóságnál bejelentést tesz a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt. Hátrányos jogkövetkezményt sajnos nem tudunk alkalmazni, mert kollektív szerződésünk nincs, a munkaszerződésekben sincs erről szó. Az biztos, hogy a munkavállalónkat a továbbiakban nem kívánjuk alkalmazni. Mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló magatartása – bár kétségtelen, hogy egy ilyen tényállást csak az eset összes körülményeinek ismeretében lehet megnyugtató módon megítélni – megalapozza a munkáltatói azonnali hatályú felmondást. A munkavállaló ugyanis azzal, hogy a munkáltató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása

Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá– arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint– a munkáltatói jogkör gyakorlójáról [Mt. 46. § (1) bek.].Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Szakszervezeti kollektívszerződés-kötési képesség és igazolása

Kérdés: Milyen módon állapítható meg, hogy a munkáltatónál a szakszervezet rendelkezik-e kellő reprezentativitással kollektív szerződés megkötéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezet reprezentatív, azaz kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának tíz százalékát [Mt. 276. § (2) bek. a) pont]. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Készenlét díjazása – a kollektív szerződés szabályozásának korlátja

Kérdés: A munkáltatónknál heti 80+48 = 128 óra a készenlét, kivéve, ha kétszer kell teljesíteni. A készenlétet nem fizetik ki kb. 4 éve (előtte kifizették). A rendkívüli munkavégzést viszont kifizetik. Ezt a kollektív szerződésben próbálták megfogalmazni úgy, hogy a havibér tartalmazza a készenlét díjazását is, ami szerintem törvénytelen, mivel a kollektív szerződés nem tartalmazhat rosszabb kondíciókat, mint az Mt. Esetleg rosszul tudom?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés) díjazását is magában foglaló havi átalányt állapíthat meg [Mt. 145. § (1)-(2) bek.]. Ez a szabály ugyanakkor kollektív szerződés szempontjából diszpozitív, azaz e rendelkezéstől a munkavállaló hátrányára is el lehet térni (Mt. 165. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Készenlét elrendelése – díjazás nélkül

Kérdés: 5+2-es munkarendben dolgozom, szellemi tevékenységet végzek egy ipari vállalatnál. Havi egyhetes gyakorisággal írnak elő készenlétet, de nem fizetik ki. Kihez lehet fordulni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén bérpótlék a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint jár [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. A munkáltatónak a törvény, illetve kollektív szerződés alapján teljesítendő bérkifizetési kötelezettségét a munkaügyi hatóság (járási hivatal) ellenőrizheti [Met. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Minimálbér – jogosultság és kifizetés

Kérdés: A legkisebb bérminimumot a munkáltatóknak kötelességük megadni a munkavállalóknak? Ha igen, és a munkavállaló mégsem kapja meg, hova lehet fordulni jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződésben teljes munkaid ő esetén alapbér ennél alacsonyabb összegben nem lehet megállapítva.A munkáltatónak a törvény, illetve kollektív szerződés alapján teljesítendő bérkifizetési kötelezettségét a munkaügyi hatóság (járási hivatal) ellenőrizheti [Met. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.
1
2
3
27