Készenlét megszervezése – az időkorlátok

Kérdés: Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, a készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el (Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkaidő nyilvántartása és beléptetőrendszer

Kérdés: A cégnél, ahol sofőrként dolgozom, beléptetőrendszer lett telepítve. Adott esetben nekem hajnali 4 órától 12 óráig tart a munkaidőm. 4 óra előtt érkezem a munkahelyemre, de hiába rögzíti ezt a beléptetőrendszer, csak 4-től kezdik számolni a munkaidőt. Pedig 4-re már túl vagyok az autó megpakolásán és akkor indulok el. 12 óra után érkezem vissza, de hiába ekkor rögzíti a rendszer a belépésemet, csak 12-ig számolják el a munkaidőmet. Sőt levonnak belőle 20 perc munkaközi szünetet, amit pedig napközben nem is veszek igénybe. A hónap végére ezért, hiába rögzít a rendszer naponta 8 óránál több időt, mégis akár 1 nap szabadságot is levonnak órahiány miatt. Tanácsukat kérném, hogy jogos-e ez az egész.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő a munkáltató által munkavégzésre előírt (beosztott vagy rendkívüli munkavégzésre adott utasítással előírt) idő. Ez a következő részekből áll: a munkavégzés és a rendelkezésre állás ideje, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Pótlékalap rövidebb teljes munkaidőben

Kérdés: Egyik telephelyünkön egészségre ártalmas munkakörben dolgoznak munkavállalóink, ezért rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk őket, heti 38 órában. A pótlékok alapjának számításánál a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha heti 40 óra helyett csak heti 38 órát dolgoznak, akkor ezzel kell arányosítanunk az osztószámot? Teljes foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...arányosítani kell. Tehát: 8/174 = 7,6/x, amiből a jelen esetben az osztószám 165,3.A leírtak alapján a munkavállalók rövidebb teljes munkaidőben dolgoznak, azaz – bár a munkaidejük nem éri el a heti 40 órát – teljes munkaidőben foglalkoztatottnak minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
Részlet a válaszából: […] Az utazó munkavállalók munkaidejére a Kktv. az Mt.-hez képest eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Ezek elsősorban azokra a munkavállalókra irányadók, akik a 2006. március 15-i 561/2006/EK európai hatálya alá tartozó munkát végeznek [Kktv. 18/A. § (1) bek.]. Ennek azért van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkaidő-növelés – a munkakör készenléti jellegűvé minősítése

Kérdés: Az egyik telephelyünkön a recepciós szolgálat kialakításához kérem segítségüket. Jelenleg három kollégát foglalkoztatunk recepciós munkakörben. Az irodaház igényei szerint havi 200-210 óra teljesítendő munkaidő jutna egy főre, amit viszont a napi 8 órás munkaidővel nem tudunk kihozni. Van-e más lehetőségünk, mint a létszám bővítése vagy a rendszeres túlóráztatás?
Részlet a válaszából: […] ...napos határidővel felmondhatja.)Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben a recep­ciós munkaköre készenléti jellegűnek tekinthető, számukra a teljes munkaidő nem napi 8 óra, hanem napi 12 óra is lehet. Például egy 23 munkanapos hónapban e munkavállalónak nem 8 x 23 = 184 óra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Központi üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

Kérdés: A helyi üzemi tanács egyik tagja cégünknél egyben a központi üzemi tanács tagja is. Az üzemi megállapodás alapján mind a helyi, mind a központi üzemi tanács esetében van lehetőség arra, hogy bármelyik tag az üzemi tanács elnökének engedélye alapján az összesített munkaidő-kedvezményből az őt megillető hányadnál többet használjon fel. A kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényesül az a korlát, hogy a munkavállaló legfeljebb a munkaidő felében mentesülhet a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökéthavi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezményfelhasználását az üzemi megállapodás e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Felügyelőbizottság – létre kell-e hozni az üzemi tanácsot?

Kérdés: Társaságunk az idei évben 250 fő munkavállalót foglalkoztatott teljes munkaidőben; várhatóan az év végi létszám is 200 fő felett lesz. Ilyen esetben kötelező-e felügyelőbizottságot létrehoznunk? Mi a helyzet akkor, ha nincs üzemi tanács a társaságnál; ebben az esetben üzemi tanács nélkül is kötelező a felügyelőbizottság működtetése? A társaságnak mint munkáltatónak kezdeményeznie kell az üzemi tanács létrehozását?
Részlet a válaszából: […] ...(Gt. 38. §)érdekében így rendelkezik [Gt. 33. § (2) bekezdés d) pont]. A felhívott szakaszértelmében, ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatottmunkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, a munkavállalók -az üzemi tanácsnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Bértámogatás megnövelése a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedésével

Kérdés: 25 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása után bértámogatásban részesülünk immár két éve. A bértámogatás maximális mértékének az éves nemzetgazdasági átlagkereset mértékéhez kell igazodnia, ugyanakkor a bértámogatás összege nem emelkedett annak megállapítása óta, holott a nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset nőtt. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] ...amegváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékainak100 százalékban történő megállapítása, és teljes munkaidőben történőfoglalkoztatása esetén a bértámogatás összege havonta nem haladhatja meg atárgyévet megelőző második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.