Gyógypedagógiai pótlék és a távolléti díj

Kérdés: A köznevelési jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalónak járó gyógypedagógiai pótlék a távolléti díj összegét emelő pótléknak számít-e?
Részlet a válaszából: […] ...Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése szerint a távolléti díjat egyfelől a távolléti díj fizetésének esedékessége időpontjában érvényes, a 98. § alapján megállapított havi illetmény, tartós pótlék, ügyeleti, készenléti átalánydíj, egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Távollét igazolása munkaviszony megszüntetését követően

Kérdés: Próbaidős dolgozó több napon keresztül nem jelent meg a munkahelyén, ezért megszüntetésre került a munkaviszonya, ki lett postázva minden papírja is. Rá három nappal beküldte a táppénzes papírját. Köteles ilyen esetben a munkáltató korrigálni a számfejtést?
Részlet a válaszából: […] ...de attól még a munkáltatónak a munkaviszony tartama alatti elszámolásokat pontosan kell megtennie. Mivel a munkavállaló igazolta, hogy a távollétének mi volt az oka, a munkáltató az elszámolás során ezt köteles figyelembe venni. Ha a munkavállalót az igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Azonnali hatályú felmondás a felmondási idő alatt

Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki felmondás hatálya alatt áll két hónapos felmondási idővel, ám ez idő alatt olyan magatartást tanúsított, amelynek következtében a munkáltató végül azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát. A munkavállaló vitatja az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, és a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként, elmaradt jövedelem címén kártérítést igényel a munkáltatótól. 1. Ilyen esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege ugyanúgy tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg? 2. Tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésének a napja a felmondási idő meghatározásával egzakt volt, a munkavállaló jogszerűen legfeljebb a felmondási idő végéig járó, elmaradt jövedelem összegét követelheti a munkáltatótól? 3. Változtat-e álláspontjukon, amennyiben a munkavállaló kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, majd ezt követően közölte a munkáltató az azonnali hatályú felmondását?
Részlet a válaszából: […] ...okozott kárt. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 82. § (2) bek.]. Amint arra a 3/2014. KMK vélemény 5. a) pontja rámutat, az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Elszámolás munkavállaló halála esetén

Kérdés: Munkavállalónk sajnos elhunyt. Ebben az esetben mi a pontos és helyes eljárásrend? Egy kiskorú és egy nagykorú gyermeke van, mint örökösök, házastárs, élettárs nincs, szülei élnek. A halálának napján reggel kellett volna jönnie dolgozni, a műszakkezdés előtt halt meg. Ha a munkaviszonyát a halálának napjával szüntetjük meg, arra a napra milyen távollétet számfejtsünk neki? Kell várnunk valami okiratra, hogy megkezdhessük a megszüntetést? Egyelőre csak telefonáltak a hozzátartozók. Mikor kell kifizetnünk a munkabérét, és hová kell utalnunk? Mivel egy kis- és egy nagykorú örökös van, így a gyámhatóság is érintett? Mik a pontos lépései a munkavállaló halála esetén a jogviszony és a kifizetés elvégzésének?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek okán a munkaidejét sem kell elszámolni erre a napra, de ha a bérszámfejtő program nem tudja kezelni a kérdést, bármilyen nem fizetett távollét jogcíme felvihető az órákra – ez csak technikai megoldás, elszámolást vagy egyéb kérdést nem érint.(Kéziratzárás: 2024....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Határozott idejű munkaviszony tartama – beszámítanak a távollétek

Kérdés: Az Mt. 192. §-a szerint a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg. Azon munkavállaló esetén, aki a határozott idejű jogviszonya időtartama alatt gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon volt (CSED és GYED időszaka), meg lehet-e a szerződést hosszabbítani úgy, hogy tartama az öt évet meghaladja? Lényegében a határozott idejű szerződés maximált időtartamába beleszámít-e a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 192. §-ának (2) bekezdése szerint a határozott idejű munkaviszony tartama valóban nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Igazolatlan keresőképtelenség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: A munkavállaló tartósan keresőképtelen, táppénzjogosultságát kimerítette 2024. május 16-án, utolsó beérkezett orvosi igazolása is eddig az időpontig szól (keresőképessé nem vált az igazolás szerint). 2024. május 17. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, orvosi igazolást ezen időponttól nem mutatott be a munkáltató részére, és munkát sem végzett. Jogviszonya előreláthatólag megszűnik. A 2024. május 17-től jogviszonya megszűnéséig tartó időszak munkában töltött időnek minősül-e, és ez alapján szabadságra jogosító időnek számít-e orvosi igazolás hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...igazolhatja [102/1995. Korm. rendelet 2. § (1) bek.]. Ilyen igazolás hiányában a munkavállaló munkajogi szempontból nem keresőképtelen, távolléte nem minősül igazolt távollétnek. Ebből következően az ilyen idő szabadságra sem jogosít.(Kéziratzárás: 2024. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Munkavállalói átalánykártérítés – bruttóban vagy nettóban

Kérdés: Egy munkavállalónk határozott idejű munkaszerződését jogellenesen szüntette meg. Az Mt. 84. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállaló ilyenkor a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Ilyenkor a távolléti díjat bruttóban vagy nettóban kell megfizetnie a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...a határozott tartamú munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Ezen túlmenően a munkáltató követelheti az ezt meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Igazolatlan keresőképtelenség minősítése

Kérdés: Munkavállalónk 2024. január 1-je óta keresőképtelen állományban van. Utolsó betegpapírja a keresőképtelen állapotról május 28-ig szól. Azóta hitegetett, de kiderült, hogy orvosnál nem járt, a betegállományt május 29-től nem tudja igazolni. Amellett, hogy a keresőképtelenségről igazolást nem adott le, munkahelyén többszöri írásos felszólításra sem jelent meg, ezért a mai napon azonnali hatályú felmondást küldtünk el részére postai úton. A május 29-től eltelt időt munkajogi szempontból minek kell tekintenünk? Keresőképtelen időszaknak – bár erről igazolást nem kaptunk –, vagy igazolatlan távollétnek? Mindez a munkaviszony megszűnésének napjáig számítandó szabadság szempontjából fontos. Az Mt. szerint ugyanis a keresőképtelenség időszakára jár szabadság, de az igazolatlan távollét időszakára – álláspontom szerint – nem. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...az igazolás kiállítására jogosultakat a 102/1995. Korm. rendelet szabályozza. A keresőképtelen állapot önmagában nem minősül igazolt távollétnek, csak akkor, ha erről szabályosan kiállított igazolást mutat be a munkavállaló. Ennek hiányában távolléte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Munkáltatói blöff és a közös megegyezés megtámadhatósága

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője a 18 fő munkavállalóból 7 fővel külön-külön leült beszélni, hogy a cég fizetésképtelen lett, nem tudja a munkabéreket kifizetni a munkavállalóknak. Megérti, ha már holnap nem is jönnek be dolgozni. Ezzel a „módszerrel” 6 főtől azonnal megvált oly módon, hogy közös megegyezést írtak alá rövid határidővel. Így a munkáltató még a felmondási időt is megspórolta. Egy munkavállaló azonban kérte, hogy legyen jogilag rendben a felmondás. A munkáltató azonban közölte, hogy a szerződés szerinti felmondási időt nem akarja kifizetni. A munkavállaló legyen „jó arc”, és menjen el mihamarabb. Naponta zaklatta, hogy mikor távozik már. Így ez a kolléga is pár hét alatt távozott. A cégnyilvántartás szerint nincs felszámolás, végelszámolás a cég ellen, a cég fizetésképtelenségének jele nincs. Az elküldött munkavállalók mind közös megegyezést írtak alá, ezen a jogcímen került megszüntetésre a munkaviszonyuk. Van-e bármilyen lehetőségük az elküldött kollégáknak, hogy a felmondási időre járó járandóságot (végkielégítést) megkapják?
Részlet a válaszából: […] ...összegét [Mt. 82. § (3) bek. a) pont], vagy kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Az Mt. 83. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a munkavállaló kérelmére a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Keresőképtelenség bejelentése

Kérdés: A munkavállalót hányszor kell felszólítani, hogy igazolja keresőképtelenségét, mielőtt a munkáltató a felmondás mellett dönt?
Részlet a válaszából: […] ...utána azt orvosi igazolással igazolnia is kell. A Kúria a közelmúltban egy ítéletben megerősítette azt az általános gyakorlatot, hogy a távollét igazolása az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keretei között értelmezhető, amely általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.
1
3
4
5
84