893 talált cikk a távollét kifejezésre

Kérdés: A Púétv. hatálya alá tartozó pedagógus gyakran előforduló keresőképtelensége után, a munkába állást követő egy hét elteltével sem mutatta be a keresőképtelenséget igazoló orvosi iratot. Jelen esetben két nap távollétről van szó. Meddig kell szóban/írásban felszólítani a pedagógust arra, hogy tegyen eleget a kötelezettségének? A munkába állást követően mi az a határidő, amíg le kell adnia a keresőképtelenséget igazoló iratot? Mikortól számíthat ez a két nap igazolatlan távollétnek, alapot adva az esetleges rendkívüli felmentésnek?

Kérdés: Az Mt. 71. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja értelmében csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerint
a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,
b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,
c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló
munkaviszonyát kívánja – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. A harmincnapos időszakban mit szükséges figyelembe venni? A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatok közlésének/megkötésének időpontját, vagy pedig a munkaviszonyok megszűnésének időpontját?

Kérdés: Közös hivatalunknál több kolléga jelezte továbbtanulási szándékát, és tájékoztatott arról, hogy felvételt nyert felsőfokú oktatási intézménybe. Akiknél a munkakörükhöz szükséges iskolai végzettség megszerzésére irányul a továbbtanulás, tanulmányi szerződést köt a hivatal, és biztosítja az éves szabadságon felül a képzés napjára, a vizsgákra és az államvizsgára a szükséges szabadságot. Akik pedig olyan felsőfokú intézményben tanulnak tovább, amelyben megszerzett végzettségre a közös hivatalnak semmilyen szüksége nincs, mi az, amit kötelezően biztosítani kell a munkavállaló részére? Biztosítani kell-e az éves szabadságon felül a képzési és vizsganapokra a pluszszabadságot, szabadnapot abban az esetben is, ha nem kötünk vele tanulmányi szerződést?

Kérdés: Többévnyi hosszú távollét megszűnését követően a bérrendezés során a munkáltató köteles-e figyelni, hogy a munkavállaló bére az adott év átlagos éves béremelése után eléri-e az adott év során meghatározott minimálbért/garantált bérminimumot? Ha nem éri el, akkor arra a szintre kell emelnie, majd a következő éves béremelés mértékével számoljon tovább? Vagy elegendő-e a visszatérés tényleges évében a gyári átlagos béremelések megadása után figyelni, hogy az adott bér a minimálbért/garantált bérminimumot eléri-e?

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő vezetői megbízással rendelkező óvodapedagógust, alapítványi fenntartású magánintézmény esetében milyen mértékű bérkorrekcióban kell részesíteni? Amennyiben a visszatérését követően öt nap múlva a még hatályos vezetői megbízása visszavonásra kerül, abban az esetben erre a pár napra mi alapján kell rendezni az óvodapedagógus illetményét? A felhalmozott szabadságát már az emelt illetménnyel kell kifizetnie a munkáltatónak? Az óvodapedagógus besorolása jelenleg Pedagógus I. kategória.

Kérdés: Az önkormányzat jelenleg feladatellátási szerződéssel is lát el bölcsődeműködtetési feladatokat, amely mellett működik jelenleg is önkormányzati fenntartású költségvetési szerv, amely ezen feladatokat látja el. A szerződést egy magánvállalkozással kötötték, az ingatlan, amelyben a bölcsőde működik, önkormányzati tulajdonban van, a vállalkozó bérli azt. Az önkormányzat új bölcsődei egység építésébe kezdett, amelynek megvalósulása esetén a feladatellátási szerződést megszüntetné a vállalkozóval, és az új bölcsőde egy jelenleg is működő, több bölcsődét működtető intézmény egyik telephelyeként látná el a feladatot, ahol a foglalkoztatottak közalkalmazotti státuszban dolgoznak. Amennyiben a vállalkozó és az önkormányzat között megszüntetésre kerül a feladatellátási szerződés, és az önkormányzat szeretné az új intézményegységben továbbfoglalkoztatni a kft.-ben dolgozó munkavállalókat, esetükben megvalósulhat-e az Mt. 36–40. §-a szerinti munkáltatói jogutódlás, át tudnak-e kerülni munkaviszonyból közalkalmazotti jogviszonyba? A bölcsődében ellátott gyermekeket az önkormányzati intézmény szintén szeretné fogadni. A kft. által működtetett bölcsődéből az új intézményegységhez ingóságot nem kíván átvenni az önkormányzat, a gyermekek ellátása az újonnan épülő ingatlanban valósulna meg.

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete arról döntött, hogy a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján egy költségvetési szerv közalkalmazottjainak egy részét átadja az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára, feladatkiszervezés kapcsán. Az önkormányzati határozat alapján a közalkalmazottak átadási határidejét 2025. október 1. napjában határozták meg. A vállalkozóval kötött szerződés hatálybalépése: 2025. október 1. A Kjt. 25/A. §-ának (6) bekezdése szerint azon dolgozók esetében, akik nem járulnak hozzá az átvevő munkáltatónál a további foglalkoztatáshoz, az átadó munkáltató az átadás napjával értesíti a közalkalmazotti jogviszonyának (1) bekezdés szerinti megszűnéséről. Mi számít az átadás dátumának? Milyen jogcím szerint történik a jogviszony megszüntetése? Ezen közalkalmazottak jogosultak-e a felmentéssel történő megszüntetésre, jár-e a felmentési időre az illetmény (munkavégzés alóli mentesítés esetén a távolléti díj)?

Kérdés: Mit tehet a munkáltató a munkából késő, illetve a munka végeztével munkahelyéről korábban távozó dolgozóval azon túl, hogy írásban figyelmezteti? Órabéresnél az igazolatlan órára nem fizet bért. Teljesítmény után bért kapó a kevesebb teljesítmény után kevesebb bért kap ugyan, de ha nincs több alapanyag, és ezért idő előtt távozik a munkából, akkor még a bére sem csökken. Igazolatlan távollét idején a biztosítás szünetel. De mi lesz az igazolatlan órával? Azt a T1041-en nem kell jelenteni. Mivel szankcionálhat még a munkáltató? Van-e joga levonni büntetésként a munkabérből? Mennyi késés után élhet az azonnali hatályú felmondással? Meddig kell tűrnie a munkáltatónak? Vagy a home office jelenség óta minden megváltozott, ha a munka el van végezve, haza lehet menni? Késés, illetve munkahelyről korábban távozás miatti kieső időre – ami igazolatlan távollétnek minősül – a munkáltató írhat-e ki szabadságot fél órára a ledolgozott 7,5 óra mellé a késő dolgozónak abban az esetben, ha a szabadság nyilvántartása órában történik? Szankcionálhat-e a munkáltató munkabérből történő levonással, ha a dolgozó nem regisztrál be vagy ki a beléptetőrendszerből, kötelezhető-e a munkavállaló a rendszer használatára?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetén – ugyanúgy, mint a közigazgatási szerv munkavállalói tekintetében – lehetőség van-e arra, hogy a foglalkoztatott a törvényben nevesített kötelező eseteken kívül is, a felek megállapodása alapján, fizetés nélküli szabadságban részesüljön?

Kérdés: A 6/2024. HM rendelet 90. §-ának (2) bekezdése alapján apasági szolgálatmentességre jogosult a hivatásos állományú katona, melyet a gyermeke születését követő második hónap végéig kell kiadni. Amennyiben az apa a munkáltató felé 60 napon túl jelenti be gyermeke születését, a munkáltató részéről mi a helyes eljárás? Apasági szolgálatmentesség megállapítható-e a határidő lejártát követően is (késedelmes bejelentés esetén)?