314 talált állásfoglalás a szakképesítés kifejezésre

Kérdés: Idősek otthona közalkalmazotti jogviszonyba szeretne felvenni két embert. Mindketten azt mondták, hogy elkezdték a szociális gondozói képzést. Az intézmény nem támogatja a képzést, de a munkaidő rugalmasan alakítható ehhez. Az egyikük rendelkezik igazolással arról, hogy hol kezdi meg szeptemberben a tanulmányokat, a másik ilyet nem tud bemutatni, szeptemberben sem. Hogyan soroljuk be őket és milyen munkakörre? Megkezdett képzéssel szakképzetteknek járó bér adható, az ágazati szabályok figyelembevételével? Milyen munkaköri leírást kell kapniuk? Még nem rendelkeznek elegendő tudással, és nagy felelősség a gondozói munka. Meddig kell megszerezniük a végzettséget? Kiköthető-e bármilyen kötelezettség a végzettség belátható időn belüli megszerzésére, vagy jogkövetkezmény, amennyiben mégsem szerzik meg?

Kérdés: Integrált szociális intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, segédmunkás-munkakörben foglalkoztatott OKJ 31 5237 01 kerékpárszerelő szakképesítéssel rendelkező dolgozót be lehet-e sorolni B fizetési osztályba? Munkaköri leírása jelenleg nem tartalmaz olyan munkafolyamatot, melyhez hasznosítani tudná ezt a szakképzettséget.

Kérdés: Szenvedélybetegek ellátásával foglalkozó intézményünkbe terápiás munkatárs munkakörbe szeretnénk felvenni egy munkavállalót. Megfelel-e a szociális gondozó és szervező megnevezésű, 54 8933 03 azonosító számú, 2007-ben szerzett végzettsége ennek a munkakörnek a betöltéséhez?

Kérdés: Szociális szolgáltató központunknál az egyik közalkalmazott takarító táppénzjogosultsága 2026. október 10-én lejárt. 2026. szeptember 8-án visszamenőlegesen 2026. február 1-jétől rokkantsági ellátást állapítottak meg számára D minősítési kategória szerint. Értelmezésünk szerint ebben a kategóriában már csak folyamatos támogatással foglalkoztatható a közalkalmazott. Ha az intézményvezető alkalmatlannak tartja a munkavégzésre a rokkantsági ellátás megállapítása miatt, a táppénz alatt megszüntethető-e valamilyen formában a közalkalmazotti jogviszonya? Másik munkakört sem a munkáltató, sem a fenntartó más intézménye nem tud felajánlani számára. Mindenképpen kötelező az üzemorvosi vizsgálat az alkalmatlanság megállapításához? Amennyiben az üzemorvos alkalmasnak találja a munkavégzésre, de az intézményvezető nem, utóbbi élhet-e a fellebbezési jogával? Amennyiben az üzemorvos alkalmatlannak tartja a munkavégzésre, milyen formában szüntethető meg a jogviszonya? Felmentésen kívül van-e más lehetőség? Felmentés esetén minden esetben megilleti őt a felmentési idő, valamint a végkielégítés?

Kérdés: Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként került kinevezésre. A munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi szint szerint történt a besorolása „E” fizetési osztályba. A közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettsége főiskolán szerzett ápoló szakképzettség. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet I. számú táblázat 1. és 2. pontja szerint a terápiás munkatárs munkakör középfokú és felsőfokú végzettséghez egyaránt köthető feladatellátás alapján. Az irányadó jogszabállyal (Kjt.) ellentétben a 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet V. pontja alatt található megjegyzés rovatának tartalma szerint a terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatottakat a szakképzettségi szintjüknek megfelelően kell besorolni, ugyanis a hivatkozott előírás szerint azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők, a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni. A közalkalmazott 2026. január 1. napjától „F” fizetési osztályba került átsorolásra a fenti jogszabály alapján. A helytelenül történt besorolása miatt 2024. október 15. napjától 2025. december 31. napjáig terjedő időszakra szociális ágazati összevont pótlékkülönbözet illeti meg jogszabály-értelmezésünk alapján. A közalkalmazott munkakörében ellátott feladatok nem igényelnek felsőfokú szakképesítést. Jól jártunk el, amikor átsoroltuk a közalkalmazottat „E” fizetési osztályból „F” fizetési osztályba? Ha igen, milyen jogcímen jogosult a közalkalmazott az elmaradt pótlék összegére?

Kérdés: A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat kérni. A kinevezések elkészítésekor nem egyértelmű számunkra, hogy a kerekítést a teljes havi illetmény végösszegére kell-e alkalmazni, vagy az illetmény egyes elemeit (pl. havi illetmény, esélyteremtési illetményrész) külön-külön lehet vagy kell kerekíteni. A Púétv. szerinti száz forintra kerekítés kizárólag a havi illetményre vonatkozik, és ezért a megbízási díjakat (pl. igazgatói, igazgatóhelyettesi megbízási díj), valamint a pótlékokat (pl. osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői pótlék) nem kell kerekíteni? A kérdés számunkra azért is fontos, mert a jelenleg használt bérszámfejtő programok a kerekítés ilyen módon történő kezelésére nem alkalmasak, ezért szeretnénk pontosan tudni, milyen összeget kell a kinevezési okmányban feltüntetnünk.

Kérdés: Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített fordítás alapján igazolt) kétéves, óvónői munkakörben eltöltött időt? Az óvodapedagógusi szakképzettsége (mely 2002. 02. 13-i az oklevél szerint) Magyarországon elismertetett, külföldön szerzett végzettség. Még rendelkezik a dolgozó egy kft.-ben fennállt munkaviszonnyal 2003-tól 2005-ig, és egy alapítványi munkaviszonnyal 2005-től 2010-ig. Mindkettőt óvodapedagógusi munkakörben töltötte. Úgy gondoljuk, hogy ezeket is beszámíthatjuk a jubileumi jutalomhoz jogosító időnek a Púétv. 158. §-ának (4) bekezdése szerint. Azóta is köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll a dolgozó megszakítás nélkül, ezzel a két évvel elérné a 25 éves jubileumi jutalomhoz szükséges időtartamot.

Kérdés: Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93. §-ait olvasva próbáltuk meghatározni a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság időtartamát, de nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy a felsorolt iskolákban eltöltött pedagógusi éveket be kell/lehet-e számítani. Ráadásul az ezeknél az intézményeknél eltöltött idő egy részében a kolléganő még nem rendelkezett pedagógusdiplomával. A törvényi és a rendeleti helyeket olvasva nem számítanánk hozzá a jogosultsági évekhez ezt a hozzávetőlegesen 10 évet.

Kérdés: Támogató szolgálatban alkalmazott gondozónak a legmagasabb iskolai végzettsége a kisgyermekgondozó és -nevelő szakképesítés (54 761 02). Melyik kategóriába kell besorolni a munkavállalót, D vagy E?

Kérdés: A Kit. 82. § (2)–(3) bekezdése alapján nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki az ott meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kit. 82. §-ának (12) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Van-e olyan kötelezettsége a már a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, miszerint be kell jelentenie, hogy (a fenti bűncselekmények miatti) büntetőeljárás hatálya alatt áll? Ha bejelenti, a jogviszonyt meg kell szüntetni [Kit. 107. § (2) bek. c) pont]. Ha nem jelenti be, elképzelhető, hogy a munkáltató sosem kerül ezen információ birtokába. Ha a büntetőeljárás lezárulta után kiderül, hogy korábban a kormánytisztviselő büntetőeljárás hatálya alatt állt, mit tehet a munkáltató? Konkrét példával élve, ha a munkáltató tudomására jut 2026-ban, hogy 2025-ben a kormánytisztviselő a Kit. szerinti bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, a tudomásszerzés időpontjában (2026-ban) már lezárult a büntetőeljárás (az erkölcsi bizonyítvány „tiszta”), hogyan rendezhető ez a helyzet utólag?