Találati lista:
71. cikk / 264 Tájékoztató módosítása a jutalékszabályok változása esetén
Kérdés: A munkavállalóink jutalékára vonatkozó számítási szabályok a munkaviszony létesítését követően kiadott tájékoztatóban kerültek rögzítésre. Most a munkáltatói jogkör gyakorlója arról határozott, hogy azokat megváltoztatja. Szükséges-e ebben az esetben a munkaszerződést is módosítani, és abba is beleírni e szabályokat?
72. cikk / 264 Szülési szabadságon lévő alpolgármester – CSED vagy tiszteletdíj
Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és a Mötv. 80. §-ának (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított tiszteletdíjban és költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló. Milyen kötelezettsége van a képviselő-testület mint munkáltató felé a társadalmi megbízatású alpolgármesternek a szülést követően? A képviselő-testületnek milyen kötelezettsége van a társadalmi megbízatású alpolgármester tisztségének ellátásával, tiszteletdíjával, költségtérítésével és foglalkoztatásával kapcsolatban?
73. cikk / 264 Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése
Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
74. cikk / 264 Egyéb juttatások keresőképtelenség alatt
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére havonta egyéb juttatást adunk. A munkavállalót keresőképtelenségének (táppénz, betegszabadság) idejére is megilletné az egyéb juttatás összege?
75. cikk / 264 Felszolgálási díj felosztásának szabályai
Kérdés: A 71/2005. GKM rendelet foglalkozik a felszolgálási díj (szervizdíj) mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól. Ez – értelmezésünk szerint – nem tér ki arra, hogy hogyan lehet azt a dolgozók között elosztani. Van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalónak ne csak a ledolgozott óraszámát vegyük figyelembe, hanem belső szabályzattal egy "pontrendszert" hozzunk létre mintegy ösztönzően a minél magasabb színvonalú kiszolgálás érdekében (kedvesség, kreativitás, precizitás stb.)?
76. cikk / 264 Takarítók besorolása egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Intézményünkben egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatunk takarítókat. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő besoroláskor mely jogviszonyok vehetők figyelembe a takarítók esetében a helyes fizetési fokozatba történő besoroláskor?
77. cikk / 264 Költségviselési megállapodás home office esetén
Kérdés: Mivel az Mt. 51. §-ának (2) bekezdését az eltérő megállapodásokkal foglalkozó 57. § nem tartalmazza, így jól értem-e, hogy a felek érvényesen állapodhatnak meg abban, hogy a home office keretében történő munkavégzés helyéről és az ennek során használt berendezésről, számítástechnikai jellegű szükségletekről (ide nem értve a munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközöket) a munkavállalónak kell gondoskodnia, vállalva az ezzel kapcsolatos minden költséget (pl. internet-előfizetés díja)? Van-e még mindig éles határ a home office és a távmunka között? [A felek által kétoldalú megállapodásban megállapodott (részbeni) home office-ra gondolok elsősorban, tehát nem a munkáltató által szabályzattal előírt otthoni munkavégzésről.]
78. cikk / 264 Versenytilalmi megállapodás ellenértéke
Kérdés: A munkáltató a munkavállalókkal versenytilalmi megállapodást akar kötni, amely alapján még a munkaviszony fennállása alatt kifizetésre kerül a versenytilalmi ellenérték, és a versenytilalom időtartama a munkaviszony tartama alapján kerül meghatározásra. A mindenkori havi versenytilalmi ellenértéket a munkáltató szabályzata határozná meg. Köthető ilyen módon megállapodás?
79. cikk / 264 Átsorolás a szakképesítés megszerzése után
Kérdés: Óvoda-bölcsőde intézményünkbe 2020-ban felvettünk egy kisgyermeknevelőt, akkor még csak érettségivel, aki azóta megszerezte a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott végzettséget (kisgyermekgondozó, -nevelő). A Kjt., illetve a 257/2000. Korm. rendelet tekintetében beszámítandó-e a besoroláskor az érettségi utáni minden munkaviszony, vagy csak a kisgyermekgondozó, -nevelő végzettség utáni időszakot kell tekinteni, ami jelen esetben maga a fennálló jogviszony?
80. cikk / 264 Konyhai kisegítő besorolása
Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
