Home office – ami nem távmunka

Kérdés: 2022. július 1-jétől módosultak az Mt. távmunkavégzésre vonatkozó szabályai; álláspontunk szerint ezzel a gyakorlatban ismert home office fogalom és az Mt.-ben szabályozott távmunkavégzés fogalma összemosódott. Fentiekről függetlenül azonban jól gondoljuk, hogy továbbra is van arra lehetősége a munkáltatónak, hogy home office szabályzat keretében szabályozza a home office-ban történő munkavégzést, amely nem minősülne távmunkának? Ez egyfajta "jutalom" lenne a munkáltató részéről, erről a felek külön munkaszerződésben nem állapodnának meg. A home office-t a munkáltató heti egy alkalommal engedélyezné.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásával viszonylag rugalmasan megteheti (pl. az Mt. 53. §-a szerinti más munkahelyen történő foglalkoztatás útján évi 44 munkanapra). Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a hagyományos munkaviszonyra vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Heti egy nap otthoni munkavégzés

Kérdés: Egy új szabályzatunkban lehetővé tennénk, hogy az irodai munkatársak hetente egy napot otthonról dolgozzanak. Ez a munkáltató engedélye alapján történne, eseti jelleggel. Ezt kötelező-e, illetve, ha nem, akkor érdemes-e távmunkának minősíteni? Szükséges-e a heti egy otthoni munkanaphoz a munkavállaló beleegyezése?
Részlet a válaszából: […] ...viszont nincs akadálya, hogy az alkalmi otthoni munkavégzést a munkáltató az Mt. 53. §-a szerint rendelje el munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásként. Erre egyoldalúan, utasítással van lehetősége, ha az nem haladja meg az évi 44 munkanapot. Ezt nevezhetjük a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kölcsönzött munkavállalók joga a cafeteriajuttatásra

Kérdés:

Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?

Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. Ezek körébe tartoznak a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Próbaidők – eltérő tartamban

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya négy hónappal ezelőtt megszűnt. Most visszajönne hozzánk dolgozni. A munkáltatónál a próbaidő egységesen kilencven nap. Megtehetjük-e, hogy a munkaszerződésben az ő esetében harminc nap próbaidőt kötünk ki? Megtámadható-e ez az eljárás/megállapodás a joggal való visszaélésre való hivatkozással, vagy ütközik-e más jogos érdek érvényesítésébe? Befolyásolja-e az ilyen esetek – a korábban nálunk dolgozott kollégákkal kötött munkaszerződésben rövidebb próbaidő kikötésének – megítélését, ha az eljárást rögzítjük egy belső (munkaügyi) szabályzatban?
Részlet a válaszából: […] ...idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a korábbi munkaviszony határozott idejű volt, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Létszám-meghatározás a polgármesteri hivatalban

Kérdés: A képviselő-testület a Mötv. szerint meghatározta a polgármesteri hivatal létszámát. Lehetséges-e, hogy ennél a létszámnál több főt foglalkoztassunk például 1 fő létszám helyén 2 fő részmunkaidős foglalkoztatottat? Ebben az esetben a részmunkaidőben (pl. 4 órában) foglalkoztatottat 0,5 főnek kell számítanunk a létszámban? A létszám és az álláshely szinonim fogalmaknak tekinthetők-e? Szeretnénk iránymutatást kérni a létszám és az álláshely fogalmának definiálására.
Részlet a válaszából: […] ...önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére meghatározott létszámkeretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani. Az éves költségvetési rendelet további fontos szabályokat határozhat meg a létszám-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Szülési szabadságon lévő alpolgármester – CSED vagy tiszteletdíj

Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és a Mötv. 80. §-ának (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított tiszteletdíjban és költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló. Milyen kötelezettsége van a képviselő-testület mint munkáltató felé a társadalmi megbízatású alpolgármesternek a szülést követően? A képviselő-testületnek milyen kötelezettsége van a társadalmi megbízatású alpolgármester tisztségének ellátásával, tiszteletdíjával, költségtérítésével és foglalkoztatásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...jár csecsemőgondozási díj (CSED) a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat (Ebtv. 41. §). A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár [Ebtv. 40. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Kisgyermeknevelők besorolása

Kérdés: Intézményünkhöz kapcsolódik egy óvoda-bölcsőde, melynek a szervezeti és működési szabályzatában a kisgyermeknevelő beosztáshoz kisgyermek gondozó-nevelő szakképzettséget írnak elő, és hivatkoznak a Kjt., a 257/2000 évi Korm. rendelet, a 15/1998. NM rendelet ide vonatkozó passzusaira és képesítési előírásaira. A közalkalmazottak között kisgyermeknevelőként jelenleg középfokú szakképzettségűek (OKJ) vannak, azonban az egyik hölgy elkezdett egy felsőfokú iskolát, hogy F kategóriába léphessen a későbbiekben. Ez esetben a 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet "II. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen" meghatározott végzettséget hogyan kell tekinteni? A SzMSz nem mondja ki, hogy közép- vagy felsőfokú végzettség szükséges a munkakör betöltéséhez, de nyilván, ha felsőfokú végzettsége lesz a közalkalmazottnak, olyan illetményt szeretnének biztosítani számára, viszont elvárásnak sem szeretnék meghatározni, hiszen középfokú végzettségű kisgyermeknevelő is van az intézményben. Megoldás lehet az, ha kiveszik az SzMSz szövegéből a 257/200. Korm. rendeletre való hivatkozást? Szükséges egyáltalán ez a lépés? Mi a teendő, hogy mindkét kategóriában továbbfoglalkoztathatóak legyenek a közalkalmazottak, de végzettségüknek megfelelő illetménybesorolást kaphassanak?
Részlet a válaszából: […] ...egyik a "Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, javítóintézeti nevelés keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló egyetemi, főiskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Belső ellenőrzés – a vezető személye

Kérdés: A polgármesteri hivatalban elkülönült szervezeti egység (ellenőrzési osztály, amely 3 főből áll) feladatkörébe tartozik a belső ellenőrzési tevékenység ellátása. A 370/2011. Korm. rendelet 2. §-a szerint a belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Az ellenőrzési osztály vezetője nyugdíjazás miatti felmentési idejét tölti, végig mentesítve a munkavégzés alól. Afelmentési idő alatt az osztályvezető helyett a munkaköri leírásban kijelölt helyettese elláthatja-e a belső ellenőrzési vezetői feladatokat. vagy megbízható-e ezzel a feladattal? A felmentési idő leteltét követően, ha az osztályon több belső ellenőr is van, és nem kerül sor azonnal új osztályvezető kinevezésére, kijelölhető-e bármelyikük belső ellenőrzési vezetőnek, és ezzel nem sérti-e a hivatkozott rendelkezést a költségvetési szerv vezetője?
Részlet a válaszából: […] ...átirányításra a Kttv. 51-52. §-ai irányadóak. Ezek a törvényhelyek határozzák meg – egyebek mellett – a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás leghosszabb tartamát, a helyettesítési díjra jogosító eseteket, valamint e díj mértékét is.(Kéziratzárás: 2021. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Home office – jogi megoldás a veszélyhelyzet után

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a járványügyi veszélyhelyzet után is kihasználnánk a home office nyújtotta előnyöket. Ezt azonban nem állandóan, csupán eseti jelleggel, hetente egy-egy alkalommal vehetnék igénybe a munkavállalók. Szükség van-e jelen helyzetben a munkaszerződések módosítására például akként, hogy a munkavégzés helyét Magyarország területére határoznánk meg annak érdekében, hogy valamennyi munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helye "beleférjen"? Ha nem módosítjuk, vonatkozik-e erre a home office-ra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás negyvennégy munkanapos időbeli korlátja?
Részlet a válaszából: […] ...teljes egészében átengedje a munkavállaló számára. Ez esetben nem valósul meg az Mt. 53. §-a szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, hiszen a munkáltató nem kötelezi a munkavállalót arra, hogy az otthonában végezzen munkát, hanem csupán arról van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Szakképző intézmény pedagógusának végkielégítése a munkaviszonyban történő foglalkoztatás elutasításakor

Kérdés: Jelenleg szakgimnáziumi tanár vagyok egy szakképzési centrumban. 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerülünk át, amihez nem kívánok hozzájárulni, mert a városban működő Pedagógiai Oktatási Központban szeretnék elhelyezkedni 2020. július 1-jétől. Jelenti-e ez azt, hogy emiatt elveszítem a végkielégítésre való jogomat az új szakképzési törvény átmeneti szabálya alapján?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése értelmében nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az, aki további, munkavállalóként történő foglalkoztatásához nem járul hozzá, és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő 60 napon belül nevelési-oktatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
1
2
3
4