Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] ...sem, hogy azt vegye meg, vagy a kihordási idővel arányos összeget a munkáltató részére fizesse meg. Kollektív szerződés, munkáltatói szabályzat vagy a felek megállapodása ugyanakkor rendelkezhet úgy, hogy a munkavállaló a munkavédelmi cipő átvételekor köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Egyéb juttatások keresőképtelenség alatt

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részére havonta egyéb juttatást adunk. A munkavállalót keresőképtelenségének (táppénz, betegszabadság) idejére is megilletné az egyéb juttatás összege?
Részlet a válaszából: […] ...nem teszi kötelezővé a keresőképtelenség tartama alatt. Ebből következően, ha a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva szabályzatot alkotott egyéb juttatás megfizetéséről, saját maga jogosult meghatározni azt, hogy kik, milyen időszakra, milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Felszolgálási díj felosztásának szabályai

Kérdés: A 71/2005. GKM rendelet foglalkozik a felszolgálási díj (szervizdíj) mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól. Ez – értelmezésünk szerint – nem tér ki arra, hogy hogyan lehet azt a dolgozók között elosztani. Van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalónak ne csak a ledolgozott óraszámát vegyük figyelembe, hanem belső szabályzattal egy "pontrendszert" hozzunk létre mintegy ösztönzően a minél magasabb színvonalú kiszolgálás érdekében (kedvesség, kreativitás, precizitás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapodni, vagy a közreműködőkkel a felosztás szabályairól; nincs arra lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalú belső szabályzatot alkosson a kérdésben. Ez azt jelenti, hogy ha nincs szakszervezet a munkáltatónál, akkor minden egyes közreműködővel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Takarítók besorolása egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Intézményünkben egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatunk takarítókat. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő besoroláskor mely jogviszonyok vehetők figyelembe a takarítók esetében a helyes fizetési fokozatba történő besoroláskor?
Részlet a válaszából: […] ...garantált előmeneteli rendszere, így fizetési fokozatai sem. Természetesen a munkáltató kialakíthat olyan gyakorlatot vagy belső szabályzatot, amely alapján esetükben is figyelembe veszi az illetmény meghatározásánál a korábban szerzett munkatapasztalatot, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Költségviselési megállapodás home office esetén

Kérdés: Mivel az Mt. 51. §-ának (2) bekezdését az eltérő megállapodásokkal foglalkozó 57. § nem tartalmazza, így jól értem-e, hogy a felek érvényesen állapodhatnak meg abban, hogy a home office keretében történő munkavégzés helyéről és az ennek során használt berendezésről, számítástechnikai jellegű szükségletekről (ide nem értve a munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközöket) a munkavállalónak kell gondoskodnia, vállalva az ezzel kapcsolatos minden költséget (pl. internet-előfizetés díja)? Van-e még mindig éles határ a home office és a távmunka között? [A felek által kétoldalú megállapodásban megállapodott (részbeni) home office-ra gondolok elsősorban, tehát nem a munkáltató által szabályzattal előírt otthoni munkavégzésről.]
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Versenytilalmi megállapodás ellenértéke

Kérdés: A munkáltató a munkavállalókkal versenytilalmi megállapodást akar kötni, amely alapján még a munkaviszony fennállása alatt kifizetésre kerül a versenytilalmi ellenérték, és a versenytilalom időtartama a munkaviszony tartama alapján kerül meghatározásra. A mindenkori havi versenytilalmi ellenértéket a munkáltató szabályzata határozná meg. Köthető ilyen módon megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...5. alpont].A Kúria egy döntésében kimondta, hogy az ellenértékben történő megállapodás nem jön létre akkor, ha azt a munkáltató olyan szabályzata tartalmazza, amely pontos tartalma, és hogy azt a felek a megállapodásukban egybehangzóan elfogadták volna, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Átsorolás a szakképesítés megszerzése után

Kérdés: Óvoda-bölcsőde intézményünkbe 2020-ban felvettünk egy kisgyermeknevelőt, akkor még csak érettségivel, aki azóta megszerezte a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott végzettséget (kisgyermekgondozó, -nevelő). A Kjt., illetve a 257/2000. Korm. rendelet tekintetében beszámítandó-e a besoroláskor az érettségi utáni minden munkaviszony, vagy csak a kisgyermekgondozó, -nevelő végzettség utáni időszakot kell tekinteni, ami jelen esetben maga a fennálló jogviszony?
Részlet a válaszából: […] A kisgyermekgondozó, -nevelő a 2020. február 14-ig hatályban volt Országos Képzési Jegyzék szerint az 5476102 azonosító számmal rendelkező, tehát emelt szintű (technikusi) szakképesítések közé tartozott (150/2012. Korm. rendelet 1. melléklet). A 15/1998. NM rendelet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet a válaszából: […] ...szakirányú szakképesítés egyébként nem szükséges. Mindez független attól, hogy mi szerepel a munkáltató szervezeti és működési szabályzatában, sőt, ha az ellentétes lenne a rendeletben foglaltakkal (pl. egyetemi végzettség alapján tenné lehetővé a besorolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Jelenléthez kötött prémium kifizetése

Kérdés: Multinacionális áruházlánc prémiumfeladatot határoz meg különböző munkakörben dolgozó munkavállalók részére. A szabályzat alapján a prémiumra az adott hónapban csak az a munkavállaló jogosult, aki a hónapban három napnál többet nem hiányzott (az elfogadott hiányzások nevesítve vannak, azokban a keresőképtelenség – az üzemi baleset kivételével – nem szerepel). A gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy számos esetben előfordul, a munkavállaló a tárgyhónapban teljesíti az előírt prémiumfeladatot, esetleg túl is teljesít, de a prémiumot mégsem kapja meg, mert tényleges betegség miatt három napot meghaladóan keresőképtelen állományba kényszerült. Sért-e ez a munkáltatói megoldás valamilyen alapelvet?
Részlet a válaszából: […] ...megsértette [Mt. 285. § (3) bek.]. Ilyen szabálynak minősül az egyenlő bánásmód elvének megtartása, azaz az, hogy a belső szabályzatok nem sérthetik ezt a követelményt. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Pótlékok elszámolása több műszakos tevékenységben

Kérdés: Gyárunkban a három műszakos munkarend az alábbiak szerint alakul 5+2 beosztás mellett: délelőttös műszak 5:30-14:00; délutános műszak 13:30-22:00 és éjszakai műszak 21:30-06:00. A belső szabályzatunkban kihirdetésre kerül, hogy a munkahét hétfő reggel hat órától szombat hajnal hat óráig tart. Helyes-e az alábbi elszámolás ennek fényében? Délelőttös műszakban az 5:30 és 06:00 közötti időszakra éjszakai pótlék (Mt. 141. § szerint 30%) és pihenőnapi pótlék [Mt. 143. § (5) bek. szerint 100%] kerül elszámolásra, azonban a pénteken kezdődő éjszakai műszakban csupán az éjszakai pótlék kerül elszámolásra az alapbéren felül (mivel a szabályzat szerint a munkahét szombat reggel 6 óráig tart). Amennyiben a fenti elszámolásban hiba van, kérem, legyen szíves tájékoztatni a korrekt eljárásról!
Részlet a válaszából: […] ...szombaton reggel 5:30-kor ér véget; a két pihenőnap pedig hétfő 5:30-kor fejeződik be. Ebben az esetben viszont a munkáltató azon belső szabályzata, amely szerint a munkahét hétfő reggel 6:00-kor kezdődik, nem helytálló.A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.
1
4
5
6
24