Szabadságkiadás – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot a munkáltató a munkavállaló előzetes meghallgatása után adja ki [Mt. 122. § (1) bek.]. Vita esetén vagy hatósági ellen­őrzésnél mindazonáltal egy ilyen rendszer alá tudja támasztani, hogy a munkavállaló kérésére lett kiadva a szabadság, mégpedig nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkáltatói jogkörgyakorló lehetséges személye

Kérdés: Cégünk leányvállalatként működik, szoros együttműködésben az anyacéggel. A kifejezett szakmai feladatokat az anyacég látja el, a mi munkavállalóink kiegészítő tevékenységet végeznek. Azonban sok esetben a mi munkavállalóink szakmai vezetését az anyacég valamely alkalmazottja látja el, így közvetlenül utasításokat ad nekik, dönt a szabadság kiadásáról stb. Ezek azonban, tudomásunk szerint, munkáltatói jogkörök. Hogyan lehet jogszerűen megoldani azt, hogy bizonyos munkáltatói jogköröket "külsős" személyek láthassanak el a mi munkavállalóink felett?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatóval munkaviszonyban álló vezető mellett a munkavégzéssel összefüggő utasításokkal, illetve a munkavállalók ellenőrzésével kapcsolatos munkáltatói jogokat a munkáltató szervezetén kívüli, annak anyacégével jogviszonyban álló személy gyakorolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Kölcsönzött munkavállaló – két kölcsönvevőnél

Kérdés: Az Mt. szabályai alapján lehetséges-e munkaerő-kölcsönzés esetén, hogy a kölcsönbe adó munkáltató egy jogviszonyban nemcsak egy, hanem két kölcsönvevő részére kölcsönzi ki a munkavállalót? Tehát pl. a nap 4 órájában a munkavállaló az egyik kölcsönvevőnél, a fennmaradó 4 órában pedig egy másik kölcsönvevőnél végez munkát. Az Mt. 222. §-a (3) bekezdésének szabályai, miszerint a többmunkáltatós munkaviszony szabályai kölcsönzés esetén nem alkalmazhatók, hogyan értendők? Ha nem lehetséges ezt egy jogviszonyban megoldani, akkor milyen egyéb jogszerű megoldás van erre? Két külön jogviszonyt létesíthet-e a kölcsönbe adó munkáltató és a munkavállaló erre?
Részlet a válaszából: […] ...folyik a munkavégzés). Éppen ezért az egyes kölcsönvevőknél vezetett jelenléti ívek és kiadott munkaidő-beosztások egy esetleges ellenőrzés során kiemelt jelentőséggel bírnak, így azok vezetésére, és betartására kiemelt figyelmet kell fordítani.Ugyancsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szabadságkiadás a tárgyévet követően

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az alapszabadság és az életkor utáni pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató. Ezt a megállapodást mikor kell megkötni? Decemberben köthet ilyet a munkáltató a munkavállalóval, vagy ezt már az év elején rögzíteni kell? Mi erre a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...létesítésekor felajánlja a munkavállaló számára a megállapodás megkötésének lehetőségét, ami egy esetleges munkaügyi ellenőrzés esetén is egyértelmű helyzetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

14 nap egybefüggő szabadságtól való eltérés

Kérdés: A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges kiadása is elfogadható. Kétségtelen ugyanakkor, hogy célszerű, ha ennek külön írásos nyoma is van, hiszen egy munkaügyi ellenőrzés esetén ez a munkáltató számára megkönnyíti jogszerű eljárása bizonyítását. Erre nézve elégséges egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...bérkieséssel a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), az új törvény ugyanis csak az alapbér megőrzését garantálja. A díjazás vonatkozásában fontos változás továbbá, hogy a törvény átirányítás esetén nem teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Szabadság – a 14 napos megszakítás nélkülinél rövidebb időtartamban

Kérdés: Az új Mt. szerint a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő 14 napot elérje. Kiadhatom úgy a szabadságot az év során a munkavállaló részére, hogy az nem éri el ezt a 14 egybefüggő időtartamot? Vagyis lehet az, hogy összefüggően egy hétre megy el? (Egyébként esetünkben erre van igényük.) Ehhez csak meg kell állapodnom a munkavállalómmal írásban? Ha így van, akkor ennek a megállapodásnak mit kell tartalmaznia, hogy munkaügyi ellenőrzés során megállja a helyét?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt. szóban forgó szabálya szerint a szabadságot -eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalábbösszefüggő tizennégy napot elérjen [új Mt. 122. § (3) bek.]. Az értelmezésetehát helyes, az egybefüggő 14 napos szabadságtól el lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Szabadságolási terv – nem kötelező

Kérdés: Mint munkáltató köteles vagyok januárban éves szabadságtervet készíteni, és ezt hivatalosan átvetetni a dolgozóimmal (vagyis közölni velük)? Ha igen, akkor az év során ettől hogyan tudok eltérni? Az eltérést is mindig hivatalosan közölnöm kell a munkavállalókkal? Ha a munkavállaló kérése alapján térek el, akkor azt hogyan kell dokumentálnom? A szabadságengedély-tömb mint munkavállalói kérés és munkaadói engedély igazolása megállja a helyét egy ellenőrzés esetén?
Részlet a válaszából: […]  A szabadságolási terv készítésére nincs törvényi elő­írás,ilyen szabályt az Mt. sem tartalmazott. Mivel az új Mt. szabadságra vonatkozóelőírásai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba [Mt. 298. § (2) bek.],2012-ben még az Mt. alapján kell eljárni a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Bár klinikánkon a leterheltség miatt nincs lehetőség a szabadságok kiadására, a közalkalmazottak (orvosok, ápolónők) jogviszonyának esetleges megszűnése esetén arra sincs pénze a klinikának, hogy a szabadságmegváltást kifizesse. Mivel a belső ellenőrzés a jogszerű működést is megkívánja, ezért most mindenkivel aláíratnak egy papírt, hogy az éves szabadságának meghatározott részéről – esetemben 20 munkanapról – lemond. Érvényes ez?
Részlet a válaszából: […]  A közalkalmazottakra a jogokról való lemondás tekintetébenaz Mt. szabályait kell alkalmazni. Az Mt. 8. §-ának (2) bekezdése szerint "amunkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előrenem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Kölcsönzött munkavállalók szabadságának késedelmes kiadása

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég nevében írok. Néhány kölcsönzött munkavállalót tavaly január 1-jétől kölcsönöztünk ki egy kölcsönvevőhöz, és a szerződésünk alapján neki kellett kiadni a munkavállalóknak a szabadságot. Idén március 25-tel a kölcsönvevő megszüntette a munkaerő-kölcsönzési szerződést. Ekkor derült ki, hogy a munkavállalók jelentős részének a tavalyi szabadsága sem lett kiadva, és sokuknak több szabadsága van még, mint amennyit március 31-ig ki lehet adni; így a tavalyi szabadságok egy részét bizonyosan április 1-jét követően fogjuk majd mi kiadni. Mit tegyünk ilyen esetben, mire lehet hivatkozni egy munkaügyi ellenőrzés során? Talán mondanom sem kell, hogy sem nekünk, sem a kölcsönvevőnek nincs kollektív szerződése.
Részlet a válaszából: […] ...fontos gazdasági érdeke sérelme nélkül- kiadhatta volna [Mt. 134. § (10) bek.].A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellen­őrzés aszabadságra vonatkozóan a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre egyaránt kiterjed[Met. 3. § (3) bek. a) és b) pontok];...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
1
2