Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Egy munkavállaló 2011. október 24-én elhelyezkedett egy cégnél postázó munkakörben. 2012. január 13-ig éjszakai műszakban dolgozott, amikor is a hazafelé vezető úton elesett és kificamodott a válla. A munkáltató elismerte, hogy munkahelyi balesetet szenvedett. Ezek után a munkavállaló heti három alkalommal járt gyógytornászhoz és kontrollra. Március 26-án a háziorvos megszüntette a táppénzt. A munkáltató kérte, hogy másnap reggel menjen be a munkahelyére. Ekkor közölte, hogy az éjszakai állást időközben betöltötte más, nappal viszont nem biztos, hogy tudja foglalkoztatni. Egy nappal később a munkáltató "közös megegyezéssel" elbocsátotta, bár felajánlotta neki az éjszakai műszak lehetőségét, annak ellenére, hogy előző nap erre még nem látott lehetőséget. Érezhető, azzal volt a baj, hogy túl sokáig tartózkodott betegállományban. Lehet-e, illetve érdemes-e pert indítani a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […]  Nem beszélhetünk elbocsátásról (munkáltatói felmondásról),ha a felek közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt. Ebben az esetbenugyanis a közös megegyezésről szóló dokumentum elvileg mindkét fél egybehangzóés kölcsönös akaratát tükrözi, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló milyen módon szüntetheti meg munkaviszonyát, illetve melyik megszüntetési mód a legkedvezőbb számára, ha nincs kollektív szerződés a cégnél, vagy nem rendelkeznek abban a nyugdíjba vonuló munkavállalókról? Megszüntetés iránti kérelmét mikor kell közölnie munkáltatójával?
Részlet a válaszából: […] Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az öregséginyugdíjkorhatár betöltését megelőzően az a 60. életévét betöltött, 1950-benszületett férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-banszületett nő, aki legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és azon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Felmondás vagy közös megegyezés?

Kérdés: Munkavállalónk rendes felmondással szüntette meg a munkaviszonyát, a felmondási idejének vége előtt egy hónappal azonban nem jelent meg a munkahelyén. Amikor felvettük vele a kapcsolatot, elmondta, hogy az új munkahelyén kellett kezdenie. Ezt a magyarázatot tudomásul vettük, így a munkavállaló a továbbiakban már nem végzett munkát, és ezt követően nem is utaltunk neki munkabért. Az új cégvezetés most kifogásolja, hogy a munkavállaló nem töltötte le a rá irányadó felmondási időt, ezért valamilyen szankciót kíván vele szemben alkalmazni. Vajon van-e erre jogszerű lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 101. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló – egyebekmellett – abban az esetben is jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, ha ará irányadó felmondási időt nem tölti le. Az Ön által ismertetett eset azonbannem tekinthető jogellenes megszüntetésnek, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Rendes felmondás a GYES folyósítása alatt?

Kérdés: Munkavállalónk 2009. május 12-én tért vissza a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságáról, ezt követően kiadtuk számára az elmaradt rendes szabadságát, majd egy hónapig helyettesített egy szabadságon lévő munkatársat. A gazdasági válság miatt nincs szükségünk rá, s nem tudunk részére munkát biztosítani (cégünk korábban négynapos munkahétre tért át, 20%-os bércsökkentéssel). Az elmúlt öt év alatt nem vettünk fel a helyére senkit. A második gyermeke után 2010. május 12-ig jogosult gyermekgondozási segélyre. Mikor és milyen hatállyal mondhatunk fel neki? Munkaszerződésében három hónapos felmondási idő szerepel.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során feltételezzük, hogy amunkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban áll, tekintettel arra, hogycsak a határozatlan idejű munkaviszonyt lehet megszüntetni rendes felmondással[Mt. 89. § (1) bek.]. Az Mt. 90. § (1) bekezdésének e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Munkavállaló által "kezdeményezett" közös megegyezés és a csoportos létszámcsökkentés

Kérdés: Mivel a közeljövőben nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kívánjuk megszüntetni, kérdésként merült fel, hogy amennyiben a közös megegyezésbe kifejezetten beleírjuk, hogy azt a munkavállaló kezdeményezi, az beleszámít-e a csoportos létszámcsökkentésbe?
Részlet a válaszából: […] Csoportos létszámcsökkentésre akkor kerül sor, ha amunkáltató az erről szóló döntését megelőző féléves átlagos statisztikailétszáma szerint– 20-nál több, de 100-nál kevesebb munkavállalófoglalkoztatása esetén legalább 10 munkavállaló,– legalább 100, de 300-nál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Csoportos létszámcsökkentés – tájékoztatás közös megegyezés esetén?

Kérdés: Cégünk a közeljövőben viszonylag rövid időn belül nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni. Kérdésünk, hogy csoportos létszámcsökkentés esetén szükséges-e tájékoztatni a munkaviszony megszüntetését megelőzően legalább harminc nappal azt a munkavállalót, akinek a munkaviszonya közös megegyezés alapján fog megszűnni?
Részlet a válaszából: […] Csoportos létszámcsökkentésről akkor beszélhetünk, ha amunkáltató az erről szóló döntését megelőző féléves átlagos statisztikailétszáma szerint– húsznál több, de száznál kevesebb munkavállalófoglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,– legalább száz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Munkaviszony után – megbízási jogviszony?

Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkaviszony fogalmát nem definiálja, de amunkaviszonyra jellemző sajátosságokat a törvény rendelkezései tartalmazzák.Ennek ellenére gyakran nagyon nehéz eldönteni, hogy az adott tevékenységetmilyen jogviszonyban célszerű, illetve lehet ellátni, másrészt a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Kérdés: Munkáltatóm közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetést javasolt, amibe én bele is mentem. Azonban a megállapodást a munkáltató helyett az őt helyettesítő vezető írta alá, még mielőtt én aláírtam volna. A helyettesítés rendjéről csak a szervezeti és működési szabályzat tartalmaz rendelkezést, és mutattak egy felhatalmazást tartalmazó levelet. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját helyettesítő személlyel történt megállapodás az említett két dokumentum alapján jogszerű-e? A munkáltatóm azt is mondta, hogy ha nem írom alá a megállapodást, akkor rendkívüli felmondással távolít el. Nem minősül ez fenyegetésnek?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel bármikormegszüntetheti a munkaviszonyt. A munkaviszonynak az ilyen módon történőmegszüntetéséhez mindkét fél feltétel nélküli akaratelhatározása szükséges. AzMt. a közös megegyezés tartalmát illetően semmilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.