Felmondás – a minősítés vitatása miatt a közegészségügyben

Kérdés: Az Eszjtv. 8. §-ának (12) bekezdése értelmében, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belüli illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot. Ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja. Az egészségügyben dolgozót (gazdasági/műszaki munkakörben dolgozók) kell-e minősíteni? Értelmezésünk szerint a vonatkozó jogszabályok számukra nem biztosítanak jogorvoslatot. A 8. § (12) bekezdésében rögzített munkáltatói felmondás esetében a munkáltató az Mt. szabályai szerinti rendes felmondással mond fel az egészségügyi dolgozónak? Végkielégítés megilleti-e a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Erre vonatkozó külön szabály hiányában ennek határideje az általános munkajogi elévülési idő, azaz három év [Mt. 285. § (1) bek., 286. § (1) bek.]. Sajátos ellentmondás, hogy az érintett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] ...való figyelmeztetést a rendes felmondásban a munkáltató elmulasztotta, akkor a keresetindításra az általános keresetindítási és elévülési határidő irányadó. A munkáltató mulasztása esetén tehát a rendes felmondás közlését követő három év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Rendeltetésellenes joggyakorlás – munkaszerződés újrakötése

Kérdés: Rendes felmondással megszüntettük egyik női munkavállalónk munkaviszonyát, akinek még hét hónapra lett volna szüksége ahhoz, hogy 40 év szolgálati ideje legyen, így az új jogszabályok alapján nyugdíjba mehessen. A felmondás közlését követően jelezte a munkavállaló, hogy szerinte korábban munkáltatói jogutódlások történtek, így héthavi végkielégítés illetné meg. Megállapodtunk vele szóban, hogy nem tart igényt a végkielégítésre, cserébe viszont a megszüntetést követő naptól egy másik munkakörben hét hónap határozott időre egy új munkaszerződéssel tovább foglalkoztatjuk. Ebből a megoldásból lehet később bármilyen problémája cégünknek?
Részlet a válaszából: […] ...e törvényrendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet [Mt. 199. § (1) bek.].Ezen jogával a munkavállaló a hároméves elévülési időn belül bármikor élhet[Mt. 11. § (1) bek.], annak ellenére, hogy szóban megállapodtak vele, hogy nemtart majd igényt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Téves elszámolás a munkaviszony megszüntetésekor – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?
Részlet a válaszából: […] ...napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni [Mt. 162. §(1) bek.]. A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időnbelül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságátfel kellett ismernie vagy azt maga idézte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Végkielégítés – beszámít a határozott idejű munkaviszony tartama?

Kérdés: Július 30-án megszűnik a munkaviszonyom. 2 évig határozott idejű szerződéssel dolgoztam, 5 évig határozatlannal. A végkielégítés megállapításánál figyelembe veszik az első két évet is, vagy csak az 5 év határozatlan időt?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen korábbi, kétéves munkaviszonya már azesetleges végkielégítésre vonatkozó igény érvényesítésére nyitva álló hároméveselévülési időn túl, közel öt éve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Szabadság pénzbeli megváltása

Kérdés: Rendes felmondással megszüntettem a munkaviszonyomat, és az időarányosan ki nem adott szabadságomnak egy részét (5 munkanapot) tévesen váltotta meg pénzben a munkáltatóm. Az új állásomban jár-e a plusz 13, meg nem váltott – korábban ki nem adott – szabadság az egyébként még 2008-ra engem megillető rendes szabadságom mellett, mivel a volt munkáltatóm 18 helyett csupán az említett 5 napot váltotta meg? Kérdésem még, hogy a pénzben megváltott szabadságnapok révén meghosszabbodott-e a korábbi jogviszonyom?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalói igény amunkaviszony fennállása alatt nem évül el, addig a szabadság megváltásávalkapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napjánkezdődik. A kérdésben kifejtettek szerint a rendes szabadsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Munkaszerződés-módosítás – határozott idő kikötése a felmondás elkerüléséért

Kérdés: A munkáltatóm a határozatlan idejű munkaviszonyomat belegyezésemmel határozott idejűre módosította. Mindehhez azért járultam hozzá, mert arról tájékoztatott, hogy ezzel nem ér semmilyen hátrány. Most viszont közölte: lejárt a határozott idejű szerződésem, így a munkaviszonyom megszűnt. Nem tartotta be a szerződésmódosításkor tett ígéretét, miszerint a határozott idő leteltekor meghosszabbítjuk a szerződést. Ez nem történt meg, így most még a határozatlan idejű jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásoktól is elesem. Indítsak-e pert az említett határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetére járó juttatásokért?
Részlet a válaszából: […] ...jogvesztő határidőkre. A megtámadás határideje harminc nap, amely amegtévesztés felismerésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülésszabályai megfelelően irány­adók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadásjoga nem gyakorolható. A megtámadást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Jogorvoslatról való tájékoztatás elmaradásának következménye

Kérdés: Adminisztrátorként dolgoztam, a felmondásomat postán kaptam meg. A felmondásban nem szerepelt, hogy mit tehetek a felmondással szemben, milyen jogaim vannak, a felmondás csak egy igazolásból állt, amely szerint a munkáltatómnál megszűnt a jogviszonyom. Kérdésem, hogy lekéstem-e a kereset benyújtását, ha túl vagyok a felmondás közlésétől számított 30 napon?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a keresetlevélelőterjesztésének határidejére vonatkozó korlátozás nem érvényesül. Ilyenesetben a kereset a 3 éves általános elévülési időn belül bármikor, azérvényesíthető jogok korlátozása nélkül benyújtható [Mt. 11. § (1) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.