Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály szerint a szabadság legrövidebb egybefüggő időtartamára vonatkozó szabálytól a felek megállapodásukkal eltérhetnek [Mt. 122. § (3) bek.]. A törvény e megállapodáshoz semmilyen formai követelményt nem támaszt, az tehát akár szóbeli is lehet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távolléttel indokolva

Kérdés: Munkavállalónk több hónapja táppénzes állományban volt, de egy hónapja az orvosi igazolása értelmében keresőképessé nyilvánították. Miután nem jelent meg munkavégzés céljából, felszólítottuk, jöjjön be dolgozni, ám ő kifejezetten megtagadta a munkavégzést. Tekintettel arra, hogy a felhívás szerinti napon igazolatlanul távol maradt, és azóta sem jelent meg, azonnali hatállyal megszüntettük a munkaviszonyát, mivel nem tett eleget rendelkezésre állási, munkavégzési kötelezettségének, és a tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette. Most perrel fenyegetőzik, ezért szeretnénk megkérdezni: mennyi esélye van a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy egy adott ügyben hogyan alakul a munkaügyi per kimenetele, illetve a pernyertesség-pervesztés esélyei milyenek, az eset valamennyi körülményének ismerete hiányában nem áll módunkban megítélni, ugyanakkor a leírt tényállás alapján arra lehet következtetni, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Kerületvezető erdész további jogviszonya

Kérdés: Vadásztársaságnál lehet-e a vezetőség tagja például a titkár, a gazdasági felelős, a helyi erdészet kerületvezető erdésze, aki a bérbeadó alkalmazottja?
Részlet a válaszából: […] A kerületvezető erdész a kérdés alapján az Mt. hatálya alatt álló munkáltató munkavállalójaként határozható meg. A vadásztársaság a Ptk. hatálya alatt működő egyesület (Ptk. Második rész VII. cím). A vadásztársaság saját szervezeti felépítését maga határozza meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Igazolatlan távollét tartama nem jogosít szabadságra

Kérdés: Munkavállalónk több hete nem jelent meg munkavégzésre, telefonon, e-mailen, postai és egyéb úton többször próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, sikertelenül. Az álláspontunk szerint az azonnali hatályú felmondást ez megalapozza. Ezen időszak alatt igazolatlan távollétet rögzítettünk számára. A szabad­ságmegváltást lehet-e ebben az esetben csak arra az időszakra számolni, amikor még munkavégzés volt, vagy kötelező az igazolatlan távolléte idejére is megváltani a felgyülemlett szabadságát?
Részlet a válaszából: […] ...azáltal, hogy nem vette fel a kapcsolatot a munkáltatóval és elérhetetlenné vált, megszegte együttműködési [Mt. 6. § (2) bek.] és tájékoztatási kötelezettségét is [Mt. 6. § (4) bek.]. Mindazonáltal felhívjuk a figyelmet arra, ha kiderül, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkaviszony megszüntetése kapcsolattartás elmulasztása miatt

Kérdés: Határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalónk gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot kért 2003-ban, mivel tartósan beteg gyermekét otthon ápolta. Utolsó fizetés nélküli szabadságra irányuló kérelmét 2011-ben juttatta el munkáltatójához, azzal az igazolással, mely a gyermek tartós betegségét 2012 januárjáig igazolta. A fizetés nélküli szabadságot akkor a munkáltató engedélyezte. Ezt követően a munkavállaló újabb kérelmet nem küldött, a munkáltató pedig nem kereste meg azzal, hogy fizetés nélküli szabadsága lejárt. A munkáltató több ízben kereste levélben más ügyekben, de a leveleket a címzett nem vette át, telefonon elérni nem lehetett. Munkavállalónk 2014 júniusában jelentkezett telefonon azzal, hogy gyermeke már nem minősül tartós betegnek. A munkavállaló a munkaviszonyt végkielégítéssel szeretné megszüntetni. Munkáltatóként a munkaviszonyt szeretnénk végkielégítés fizetése nélkül megszüntetni a bejelentési, értesítési kötelezettség elmulasztása miatt. Kérdés, hogy kellő alap-e erre, hogy a munkavállaló nem jelentkezett és nem volt elérhető (több tértivevény áll rendelkezésre, melyen a posta bejelölte a "nem kereste" rubrikát)?
Részlet a válaszából: […] ...alatt kezdődött meg, így arra a régi Mt. szabályait kell alkalmazni [Mth. 8. § (5) bek.].A munkavállaló az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapján köteles igazolni azt, hogy a fizetés nélküli szabadság feltételei folyamatosan fennálltak [Mt. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Változó munkavégzési hely kölcsönzött munkavállalóknak

Kérdés: Kölcsönbe adó cég vagyunk, és a kölcsönzött munkavállalóink részére az egyik kölcsönvevő változó munkavégzési helyet szeretne kikötni. Több telephelye is van, ahol foglalkoztatni tudja őket, de a kiküldetés szabályai szerint az időtartam korlátozott lenne, illetve további költségekkel járna, amit szeretne elkerülni. Van lehetőség változó munkavégzési hely alkalmazására kölcsönzött munkavállalók esetén? Ha igen, akkor ki dönt a munkavégzési hely megváltoztatásáról, illetve miről kell tájékoztatni a kölcsönzött munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabályok szerint a munkaviszony – a felekmegállapodásának megfelelően – állandó vagy változó munkahelyen történőmunkavégzésre jön létre. Változó munkavégzési hely esetén a munkavégzési helyrevonatkozó szabályok szempontjából a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Összeférhetetlenség – oktatás munkaidőben

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, mellette időnként oktatói tevékenységet végzek. A korábbi vezetőm ezt nem kifogásolta, azonban az új főnökömnek nem tetszik, arra hivatkozással, hogy ezt munkaidőmben teszem, és különben is, a kollégáimra is több teher jut ezáltal. Kérdésem: megtilthatják-e az oktatói tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 21. §-a tartalmazza az összeférhetetlenségrevonatkozó szabályokat. E rendelkezés kimondja, hogy a köztisztviselőmunkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói,művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.