354 talált cikk az őrzés kifejezésre

Kérdés: Hány évig szükséges megőrizni a polgármesteri hivatal korábbi, már nem aktív jogviszonnyal rendelkező alkalmazottainak szabadság-nyilvántartásait (szabadságkarton, szabadságengedély)?

Kérdés: Egy polgármesteri hivatal közszolgálati jogviszonyban álló jegyzője házasságot kötne egy olyan személlyel, aki ugyanannál az önkormányzatnál Mt. szerinti munkaviszonyban dolgozik. A házasságkötés önmagában eredményez-e összeférhetetlenséget a jegyző vagy a munkavállaló között? A munkavállaló pénzügyi kötelezettségvállalására az önkormányzat nevében nem jogosult, a munkavállaló felett a munkáltatói jogok gyakorlására a polgármester jogosult. Van-e jelentősége ennek a megítélésénél akkor, ha a munkavállaló egyben az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft. ügyvezetője is? Amennyiben a jegyző a munkája során olyan feladatokat látna el, amelyek érinthetik a nonprofit kft.-t vagy annak ügyvezetőjét, ez a házasságkötést követően összeférhetetlenséget eredményez-e? Ha igen, mi a jogszerű megoldás ilyen esetben?

Kérdés: Cégünk a munkaidő-nyilvántartást eddig jórészt papíralapon végezte. Kb. 1,5 éve elkezdtünk használni egy online nyilvántartó rendszert, azonban mivel nincs mindenkinek számítógépes hozzáférése, így a dolgozók fele továbbra is a papíralapú jelenlétit töltögeti. Szeretnénk átállni teljesen az online rendszerre, de azt az információt kaptam, hogy ezt nem fogadja el még a munkaügyi hatóság. Milyen módon lehet teljesen kiváltani a papíralapú nyilvántartást, hogy az jogszerű legyen, és egy esetleges ellenőrzésen is megállja a helyét?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál pénztáros munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő a nők kedvezményes öregségi nyugdíjával (nők 40) menne nyugdíjba. Van lehetőség arra, hogy a nyugdíj mellett – ugyanabban a munka-, illetve feladatkörben – továbbra is foglalkoztassa a hivatal? Amennyiben igen, milyen jogviszonyban történhet a foglalkoztatás?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő 2026. október 29-én tölti be a 65. életévét, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Van-e lehetősége – és ha igen, akkor milyen – a hivatalnak a további foglalkoztatásra?

Kérdés: A munkáltató szabályos bejelentéssel alkalmi foglalkoztatás keretében „kipróbál” egy munkavállalót 2026. április 2. és 6. közötti időszakban, hogy később normál munkaszerződést kössön vele. A munkavállaló beválik, megkötik a szabályos, normál munkaszerződést 2026. április 7-i hatállyal. Egy adminisztratív hiba miatt a bejelentés azonban elmarad, ami egy április 10-i munkaügyi ellenőrzésen derül ki. A munkaügyi hatóság harminc napra visszamenőlegesen kötelezi a munkáltatót a bejelentésre. A munkaviszony is harminc nappal visszamenőleges dátummal jön létre tényleges munkabérfizetési kötelezettséggel és minden ehhez kapcsolódó munkajogi következménnyel?

Kérdés: 1. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a 2007. évi CLII. törvény értelmében milyen munkakörökre terjed ki, és milyen gyakorisággal kell a nyilatkozatot megtenniük? Például jegyző, aljegyző, szervezési osztályvezető, műszaki osztályvezető, hatósági osztályvezető, pénzügyi osztályvezető, személyzeti ügyintéző, munkaügyi ügyintéző, hatósági ügyintéző, anyakönyvvezető, építéshatósági ügyintéző, adóügyi ügyintéző, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, szociális ügyintéző, szervezési ügyintéző, műszaki ügyintéző, vagyongazdálkodási ügyintéző, pályázati és közbeszerzési referens, informatikus, közszolgálati ügykezelő munkakörök esetén.
2. Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek [járóbeteg-szakellátó (Eszjtv.)], óvoda (Púétv.), gyermekjóléti és városgazdálkodási intézmény (Kjt.), művelődési ház könyvtára (Mt.) kell-e, és ha igen, milyen időközönként kell vagyonnyilatkozatot tenni?
3. Az egészségügyi alapellátás önkormányzati kormányzati funkción működik, ott egy házi gyermekorvos és egy házi gyermekorvosi asszisztens dolgozik, rájuk vonatkozik-e a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség?

Kérdés: Milyen dokumentációt kell a munkáltatónak vezetni, hogy eldönthető legyen, egy baleset munkavégzéssel kapcsolatban merült-e fel? Több telephelyen működünk, és meglátásunk szerint a munkavállalóra van bízva a dokumentálás, nincs előre elrendelt vagy vezető által jóváhagyott dokumentáció, amiből látni lehetne, hogy mit keresett a munkavállaló a munkaszerződésében rögzített munkahelyen kívül, és azt a vezető engedélyezte-e vagy sem. Egy esetleges baleset és annak következményei szempontjából meglehetősen aggályosnak látjuk ezt. Mi a jó gyakorlat? Milyen formában kell elrendelni, hogy valaki a munkaszerződésében eltérő munkahelyen végezzen munkát? Nálunk lehet olyan telephely, ami közigazgatási határon belül van, de van olyan, ami 400 km-re.

Kérdés: A munkaügyi ellenőrzésünk során kiderült, hogy két közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kollégánk jubileumi jutalma nem lett elszámolva 2023-ban. Ezt szeretnénk pótolni. A jubileumi jutalom összegét a 2023-ban érvényben lévő garantált bérminimum (296.400 Ft) összegével kell számolnunk, vagy a most, 2026-ban aktuális garantált bérminimummal (373.200 Ft)?

Kérdés: Közalkalmazottakat foglalkoztató szociális tartós bentlakásos intézményben a jelenléti íven és utazási elszámolásokon mennyire elfogadható az, hogy a dolgozók szignót tesznek a dokumentumokon az aláírás helyett?