327 cikk rendezése:
1. cikk / 327 „Nők40” – jogviszony-megszüntetés és újbóli foglalkoztatás
Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a köztisztviselő jogviszonya, ha a nők kedvezményes, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjához szükséges jogosító időt februárban már megszerezte, de csak októberben kérelmezi a jogviszonya megszüntetését? Mit írjon a megszüntető kérelmébe: felmentéssel vagy közös megegyezéssel történő megszüntetést? Ha közös megegyezéssel is megszüntethető a közszolgálati jogviszony, akkor ez nem okoz neki semmilyen hátrányt, ha megy a nyugdíjbiztosítóhoz intézni a nyugdíját? Ha csak felmentéssel kérheti, akkor kötelező a munkáltatónak két hónap felmentési időből a felére felmenteni, vagy ez csak egy lehetőség? A megszüntetést követően nyugdíj mellett megbízási szerződéssel továbbfoglalkoztathatjuk?
2. cikk / 327 Rendelkezésre állás munkaadói ellenőrzése
Kérdés: A dolgozó munkarendje kötetlen. Olyan munkakörben dolgozik, hogy külföldiekkel kell neki szorosan együttműködni (nem vezető beosztású). A munkáltató heti szinten engedélyezett egy nap otthoni munkavégzést. A dolgozónak külföldi a felettese, de Magyarországon dolgozik, magyar munkáltatónál. A munkáltatója engedte számára, hogy 9–15 óráig legyen bent napi szinten a cégnél, a többit pedig otthonról pótolja, mert van kiskorú gyermeke, ezzel is segítve a rugalmasságot, hogy tudja vinni óvodába/iskolába. A munkáltató észrevette, hogy a dolgozó visszaél ezen bizalmával, és több napot van otthoni munkavégzésen, továbbá nem is dolgozza le a napi 8 óráját, pontosan olyan időadatokat ír be, ami nagy valószínűséggel valótlan. Például, hogy reggel 5-től 7-ig dolgozik otthonról, és sajnos már volt rá példa, hogy találkoztak vele a boltban, vásárolt munkaidőben. Mit tud tenni a munkáltató, hogy egységesen járjon el a többi munkavállalóval szemben? Attól tart a munkáltató, hogy másoknak is megtetszik ez a helyzet. Hogyan tudná szabályozni, hogy bent kell neki lenni heti 4 napot? Hogyan tudná ellenőrzés alá vonni? Van-e erre egyáltalán lehetősége a munkáltatónak kötetlen munkarend esetén?
3. cikk / 327 Öregségi nyugdíjjogosultság és a jogviszony megszüntethetősége
Kérdés: Köztisztviselőnk 2025. szeptember 20-án tölti be a 65. életévét. Elmondása szerint már „bőven” rendelkezik húsz év szolgálati idővel, de erről nincs hivatalos határozata. Már hónapokkal ezelőtt benyújtotta a kormányhivatalhoz a szolgálati idő igazolása iránti kérelmet, de választ még nem kapott. Több év külföldön eltöltött jogviszonya is van, amelynek igazolását szintén kezdeményezte a kormányhivatalnál. A köztisztviselő a 65. életév betöltése után mindenképpen szeretne nyugdíjba vonulni, jelenleg táppénzes állományban van, munkát végezni már nem fog. Mi módon járjon el a munkáltató: várjunk, amíg a köztisztviselő részére megérkezik a határozat a szolgálati időről, és ezután a törvény erejénél fogva szüntessük meg a jogviszonyát? Mit csináljunk abban az esetben, ha ez a határozat 2025. szeptember 20-ig nem érkezik meg? Kérje ki hivatalból a munkáltató a köztisztviselő szolgálati idejének igazolását a kormányhivataltól? Mivel a köztisztviselő a 65. életév betöltése után mindenképpen szeretne nyugdíjba vonulni, ezért, ha addig nem érkezik határozat, szüntessék meg a felek közös megegyezéssel a közszolgálati jogviszonyt?
4. cikk / 327 Munkaidő-nyilvántartás – a megőrzés határideje
Kérdés: Amennyiben a munkaidő nyilvántartása jelenléti íven történik, hány évig szükséges megőrizni a jelenléti íveket? Az őrzési idő tekintetében van különbség a Kttv. hatálya, az Mt. hatálya alatt dolgozók, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak esetében?
5. cikk / 327 Lemondás a távollétre járó szabadságról
Kérdés: Lemondhat-e közös megegyezésben a munkavállaló a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadságának letöltéséről, illetve pénzben történő megváltásáról? Amennyiben igen, az később támadható-e, a munkáltató számíthat-e esetleg bírságra egy hatósági ellenőrzés során?
6. cikk / 327 Elektronikus jelenléti ív jóváhagyása
Kérdés: Elektronikus jelenléti ívet vezetünk a szellemi alkalmazottaknak, de több kollégának külföldi a felettese. Helyes-e, hogy csak a dolgozó hagyja jóvá (pipálja le) a jelenléti ívét, a vezetője nem? Mi ennek a munkajogi háttere, előnye és hátránya?
7. cikk / 327 Munkáltatói iratmegőrzési kötelezettség
Kérdés: Milyen módon érinti – amennyiben érinti – az Mt., illetve a Kttv. alapján foglalkoztatottak személyi anyagának őrzését a Tny. 99/A. §-ának év eleje óta hatályos változása?
8. cikk / 327 Nyugdíjas foglalkoztatása a polgármesteri hivatalban
Kérdés: Közös önkormányzati hivataltól negyvenéves jogviszonnyal nyugdíjazott kolléganő a nyugdíj mellett visszajönne dolgozni a hivatal pénztárába. Milyen jogviszonyban foglalkoztatható, illetve a nyugdíját szüneteltetni kell-e?
9. cikk / 327 Személyiségi jogsértés következménye – a nem vagyoni sérelem súlya
Kérdés: A jogi segítségért hozzánk forduló munkavállaló a munkáltatóval szemben munkaviszony munkáltató általi felmondása miatt jogvitát kezdeményezett. Az eljárás során sérelemdíjra is igényt tartana, mert a felmondás átadásakor, annak aláírása előtt nem engedték, hogy a helyiséget elhagyva telefonáljon a jogi képviselőjének, és csak a három vezető előtt használhatta a készülékét. A megtörtént és igazolható esemény jogosítja-e sérelemdíj kérésére?
10. cikk / 327 Megbízási szerződés a munkáltató és alkalmazottja között
Kérdés: Munkavállalóink a munkaszerződés szerinti munkakörük ellátása mellett szabadidejükben megbízási szerződés keretében számlalevelek kihordásával kapcsolatos feladatokat látnak el. Felvetődhet-e színlelt szerződés alkalmazása, ha ugyan az ellátott tevékenység teljes mértékben elkülönül a munkaviszonyban betöltött munkakör feladataitól, de a megbízási szerződés határozatlan időre szól, a számlalevelek kihordását a megbízó által meghatározott naptári időszakban kell teljesíteni, valamint a megbízási díj havi rendszerességgel – a kihordott levelek darabszáma alapján – kerül megállapításra és elszámolásra?
