Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Rehabilitációs járadék mellett szerezhető jövedelem

Kérdés: Ideiglenes rehabilitációs járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? A hathavi átlag bruttó minimálbér (73 500 Ft) 80%-a, vagy a nettó minimálbér 80%-a? De azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 2010-ben 89 500 Ft – nettó vagy bruttó összegének 80%-a. Rehabilitációs járadékom 71 000 Ft, egy másik közlönyben pedig ennek 90%-át írják. Pontosan mit kell figyelnem, hogy a járadékom ne szűnjön meg, mellette mennyi jövedelmet szerezhetek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Rjtv. 3. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs járadékra(a továbbiakban: járadék) az a személy jogosult, aki– 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és– ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy azegészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címke:

Munkaidőkeretben ledolgozható munkaórák

Kérdés: Munkaidőkeretet alkalmazó munkáltató vagyunk, munkavállalóink munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. Egyes munkavállalóink – munkakörük jellegéből fakadóan – megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, ezért munkaszüneti napon is végeznek munkát. Le kell-e vonni a munkaidőkeretből a munkaszüneti napra eső munkaidőt, ha igen, hány órával számolva, illetőleg valamennyi munkavállaló munkaidőkeretéből, vagy csak annak a munkavállalónak a munkaidőkeretéből, aki – ugyan mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de – beosztása szerint munkaszüneti napon is munkát végezne?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az a körülmény, hogy a munkavállalók akár munkaszüneti napontörténő munkavégzésre is beoszthatók, nem jelenti azt, hogy emiatt több óramunkát végezhetnének, mint az általános – hétfőtől péntekig tartó -munkarendben dolgozó kollégáik. Figyelemmel arra, hogy minden...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon

Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 137. § (6) bekezdése szerint a betegszabadságkiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Haa munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzésikötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. E...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.

Alkalmi munkavállaló minimálórabére

Kérdés: Családi vállalkozásunk időnként alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Egyik ilyen munkavállalónkat összesen 5 napig, napi 8 órában alkalmaztuk, minden nap 3500 Ft díjazásért. Egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával ugyan a felügyelő mindent rendben talált, de megállapította, hogy azon az egyetlen napon, amikor kivételesen 9 órát dolgozott a szóban forgó alkalmi munkavállaló, keveset fizettünk részére. A hasonló problémák elkerülése érdekében szeretném megtudni, hogy mennyi a minimálórabér az alkalmi munkavállalóknál, hiszen a törvény táblázata szerint a minimumdíj 1800 Ft, aminek mi majdnem a dupláját fizettük.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Amtv. alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül,ha általános szabály szerint a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóvallegfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belüllegfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 19.

Munkabér visszafizetése – az időarányosnál több szabadság igénybevételekor

Kérdés: Általános iskolai pedagógus vagyok, közös megegyezéssel szüntetjük meg a jogviszonyomat. A munkáltatóm tájékoztatott, hogy az évi szabadságom időbeli függvényében a nyári szünetben 12 nappal több szabadságot vettem igénybe, ezért vissza kell fizetnem körülbelül félhavi illetményemet. Mivel nyáron nincs tanítás, ha akartam, sem tudtam volna dolgozni! Valóban vissza kell térítenem ezt az összeget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. a naptári évre határozza meg a rendes szabadságmértékét. Ahogyan az év közben kezdődő jogviszony esetében a szabadság arányosrésze illeti meg a közalkalmazottat, úgy a jogviszony év közbenimegszüntetésekor is a szabadság arányos része jár. Az arányosítás a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címkék:    

Végkielégítés kiszámítása fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: 17 éve dolgozom egy nagyvállalatnál, az utolsó 3 évben GYED-en/GYES-en voltam. Augusztustól dolgozom ismételten, a havibéremet felemelték. A vállalat megszűnik szeptember 30-ával, csoportos létszámleépítés lesz. A végkielégítés számítására lennék kíváncsi, az átlagbérbe beleszámítják-e a GYES és GYED időszakát is? Nem mindegy, hogy 95 000 forinttal, ami a GYES alatt volt, vagy a rendes béremmel fogják kiszámolni a végkielégítés összegét.
Részlet az állásfoglalásából: […] A végkielégítés mértékét a jogosult átlagkeresete alapjánkell kiszámítani, melyről az Mt. úgy rendelkezik, hogy az átlagszámításalapjául szolgáló irányadó időszakra kifizetett munkabér időarányosan számítottátlaga tekintendő átlagkeresetnek. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:

Megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Üzemünkben megszakítás nélküli munkarend bevezetését tervezzük. A munkáltató a technológiából fakadó objektív körülményre hivatkozással áttérhet-e egyoldalú utasítással a megszakítás nélküli munkarendre, vagy szükséges-e a munkaszerződések módosítását kezdeményeznie? Megfelel-e az Mt. 118. § (2) bekezdés ab) pontjának egy olyan termelési folyamat, amelyben a termeléshez használt gépek közül csak egy speciális folyamatot végző működik, és csak ennek a gépnek a leállása jelent technikai problémát? Csupán egy ilyen gép esetén megállapítható-e a teljes termelési folyamatban részt vevő munkavállaló tekintetében a megszakítás nélküli munkarend?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a működéséhez leginkább megfelelő munkarendetegyoldalúan elrendelheti. A munkáltató szempontjából célszerűtlen amunkarendről a munkaszerződésben rendelkezni, mert ilyenkor a munkarend csak amunkaszerződés módosításával változtatható meg. Így az első...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címke:

Munkaidőkeret – beszámít a munkaszüneti nap?

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendet alkalmazó munkáltató vagyunk, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A munkaidőkereten belül kötelezően ledolgoztatható munkaidő mértékének meghatározásával kapcsolatban kérdezzük: miután az általunk alkalmazott munkarend esetén munkaszüneti napra is elrendelhetünk munkát, a munkaidőkeretbe tartozó munkaidőt elegendő-e csak a heti két pihenőnapunkkal csökkenti, és a hétköznapra eső munkaszüneti napokkal nem? Ha egy adott hónapban van hétköznapra eső munkaszüneti nap, foglalkoztathatjuk-e ekkor – teljes munkaidő esetén – nyolc órával többet a munkavállalókat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetén abeosztás szerint ledolgoztatható munkaórák számát úgy kell meghatározni, hogyaz adott keretbe eső munkanapok számát meg kell szorozni a munkavállalórairányadó munkaidővel. A munkaidő számításakor – a távolléti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus munkaidő-nyilvántartás

Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?
Részlet az állásfoglalásából: […] Megítélésünk szerint a kérdésbeli elektronikus nyilvántartórendszer több problémát is felvethet. Az Mt. 140/A. §-a úgy rendelkezik, hogy amunkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívülimunkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:
1
…
24
25
26
27