256 cikk rendezése:
221. cikk / 256 Alkalmi foglalkoztatás mellett álláskeresési járadék
Kérdés: Ház körüli és kerti munkára magánszemélyként alkalmazhatok-e havonta 15 napon, naponta legfeljebb 4 órában álláskereső személyt egyszerűsített foglalkoztatás keretében? Mennyi ilyenkor a munkaadó által fizetendő járulékok összege? Az álláskereső jogosult marad-e továbbiakban is az álláskeresési ellátásra?
222. cikk / 256 Egyszerűsített foglalkoztatás – szabadságra való jogosultság
Kérdés: Elsősorban mezőgazdasági munkákkal foglakozó kft.-nk rendes munkavállalókon kívül alkalmi munkavállalókat is foglalkoztat. Értelmezésünk szerint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján az alkalmi munkavállalók részére szabadság jár. Ezt mindenképpen természetben kell kiadnunk, vagy megválthatjuk akár pénzben is?
223. cikk / 256 Alkalmi munka időkorlátja
Kérdés: Az alkalmi munkavállalással kapcsolatban a napi létszámkeret hogyan vonható össze? Ha csak napi egy főt alkalmazhat a munkáltató, akkor 2010. évre összesen 153 fő a foglalkoztatási keret? Figyelembe kell-e vennem, hogy hány nap telt el augusztus 1. óta, vagy bármikor alkalmazható akár egy napon egyszerre a 153 fő alkalmi munkavállaló? Azaz előre össze lehet-e vonni az éves létszámkeretet, vagy mindig csak a már eltelt napok vehetők figyelembe?
224. cikk / 256 Lakásfelújítás – alkalmi vagy háztartási munka?
Kérdés: A háztartási munkánál mindenki csak gyermekfelügyeletről, kertművelésről beszél, de mi a helyzet a ház körüli felújításokkal? Ha hívok egy embert (nem vállalkozót, nem alkalmazottat), aki ért a tetőjavításhoz, egy másikat, aki kijavítja a vakolatot, egy harmadikat, aki keveri a betont, ez is háztartási munkának minősül-e?
225. cikk / 256 Egyszerűsített foglalkoztatás – az új törvény és az alkalmi munka létszámkerete
Kérdés: Az augusztus 1-jétől hatályos új szabályok szerint a munkáltató csak meghatározott alkalmi munkást foglalkoztathat, attól függően, mennyi a saját létszámkerete. A törvény szerint ezt a létszámot egyenlőtlenül beosztva is fel lehet használni. Mit jelent ez?
226. cikk / 256 Rokkantsági nyugdíj és a "kedvezményes" jubileumi jutalom
Kérdés: Egyik kollégánk rokkantsági nyugdíjba megy. Kérdésünk, hogy jár-e számára kedvezményes jubileumi jutalom, ha a jogviszonyban töltött jogosító ideje megvan hozzá?
227. cikk / 256 Egészségkárosodott személy – az átmeneti járadék melletti jövedelem
Kérdés: Átmeneti járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? Hathavi átlag bruttó minimálbérnek (73 500) a 80%-a vagy a nettó minimálbér 80%-a, de azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 89 500 Ft – 80%-a? Átmeneti járadékom összege 71 000 Ft. Mit kell figyelnem, hogy az átmeneti járadékom ne szűnjön meg?
228. cikk / 256 Munkaidő-nyilvántartás – csak a munkavállaló aláírásával érvényes?
Kérdés: A munkaidő-nyilvántartás csak akkor érvényes, ha azt a munkavállaló aláírja? Mindennap alá kell írnia a jelenléti ívet, vagy elegendő, ha a hónap végén egyszer aláírja a munkavállaló? És egyébként milyen formában jogszerű a nyilvántartás vezetése?
229. cikk / 256 Alkalmi foglalkoztatás – éjszakai munka
Kérdés: Alkalmi foglalkoztatás esetén hogyan kell elszámolni azt, ha valaki éjjel 10-től reggel 4-ig dolgozik (egy éjszakai bárban)? Egy- vagy kétnapi munkának minősül-e, illetve kell-e éjszakai pótlékot fizetni?
230. cikk / 256 Felmentési időre járó átlagkereset
Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
