Egyéni vállalkozó foglalkoztatása alkalmi munkában

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egy másik egyéni vállalkozónál vállalhat-e alkalmi munkát?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásánál abból indultunk ki, hogy a munkavégzésre az Eftv. szerinti alkalmi munkára irányuló munkaviszonyban kerülne sor [Mt. 201. § (1) bek.]. Az egyéni vállalkozó létesíthet alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt egy másik egyéni vállalkozóval. Sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretben dolgozom. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell értelmezni azt, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret átlagában kell biztosítani? Maximum meddig adhatja ki a munkáltató a ki nem adott pihenőnapokat? A munkaidőkeret utolsó naptári napjáig vagy az utolsó hetéig?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 104. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidőkeret tartama alatt nem minden héten részesül két pihenőnapban, de összesen a munkáltató köteles annyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Naptári napon átnyúló munkanap és a munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság

Kérdés: Folyamatosan nyitva tartó szociális otthonban az ápolók folyamatos, 12 órás munkarendben dolgoznak 07-19 óráig, valamint 19-07 óráig. Munkaszüneti napokon áthúzódó munkaidő esetén a munkaszüneti napra járó bérpótlékot hány órára kell elszámolni a dolgozóknak? Példa: a dolgozó március 14-én 19 órakor kezdi meg a munkaidejét, és március 15-én 07 órakor fejezi be. Vagy a dolgozó március 15-én 19 órakor kezdi meg a munkaidejét, és március 16-án 07 órakor fejezi be.
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napi pótlékra való jogosultság feltétele csak az, hogy a munkavállaló e napon munkát végezzen, akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben [Mt. 140. § (2) bek.]. A törvény szerint munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Megszakítás nélküli munkarend bevezetése egy munkaadói egységre

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötő gépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e, hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és társadalmi közszükségletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Biztosítási jogviszony megszakadása fizetés nélküli szabadságnál

Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés nem történt [Tny. 42. § (1) bek.]. Tehát nem a fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Készenlét teljesítése napi pihenőidő alatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) rendes munkaidejében munkát végez, majd másnap reggel 7.00-ig készenlétes. 20.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát végez. 24.00-kor hazamegy, majd másnap hajnalban (de a készenlét alatt) ismét rendkívüli munkát rendelnek el neki 3.00-tól 4.00 óráig. Mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kell biztosítani, ez a készenlétre is vonatkozik? Tehát ha ő 24.00-ig dolgozott, akkor behívhatom-e (másnap) hajnali 3.00-kor? Továbbá, mivel előző napon ledolgozta a 8 órát, és pluszban még 4 órát rendkívüli munkaként (összesen 12 óra), foglalkoztathatom-e még a készenlétben, ami (naptár szerint) másnapra esik, azaz a törvény által meghatározott maximális 12 órát már ledolgozta, de a következő túlóra ideje már másnapra esne?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ez speciális esetekben lehet csak nyolc óra, azzal, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Megszakítás nélküli tevékenységre vonatkozó munkarend bevezetése egy szervezeti egységre

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötőgépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és társadalmi közszükségletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Munkaszüneti napra járó bérpótlék

Kérdés: A munkavállalóinkat megszakítás nélküli, három műszakos munkarendben, 6-14, 14-22, 22-6 óra közötti beosztásban foglalkoztatjuk. Vitába keveredtünk a szakszervezettel, hogy munkaszüneti napra hogyan kell részükre kifizetni a bérpótlékot, éjféltől 6-ig és 22-től éjfélig, vagy 22-től 6-ig?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkanapja általában a naptári nappal azonos, de ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, ez megszakítás nélküli. A munkanap fogalma megfelelően irányadó a munkaszüneti nap fogalmára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Külföldi kiküldetés – napidíj, rendkívüli munkavégzés és pihenőidő

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő külföldi kiküldetésével kapcsolatos a kérdésünk. Az 5/2-es munkarendben dolgozó köztisztviselő csütörtök reggeltől vasárnap esti hazaérkezéséig kiküldetésben vett részt egy hivatalos rendezvényen egy EU-tagállamban. Ebben az esetben minden napra jár neki a napidíj? Mennyi a napidíj maximális és minimális összege? Mi van abban az esetben, ha ebédet kap mindennap? A csütörtök-pénteki illetményén kívül szombatra, illetve vasárnapra rendkívüli munkavégzés alapján kell az illetményét elszámolni? Amennyiben vasárnap érkezik haza, hétfőn mehet dolgozni pihenőnap kiadása nélkül? Hétköznapra eső munkaszüneti napon (márc. 15.) külföldi kiküldetést (13 óra utazással együtt) teljesítő köztisztviselő részére milyen juttatásokat kell számfejteni?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 54. §-ának (3) bekezdése alapján a kiküldetésben lévő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A Kttv. 54. §-ának (4) bekezdése alapján a napidíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Nyugdíjas foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott élelmezésvezetőnk a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel jogosultságot szerzett a nők kedvezményes nyugdíjára. Az élelmezésvezetői munkakört többszöri hirdetés ellenére sem tudjuk a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező közalkalmazottal betölteni, ezért szeretnénk a nyugdíjast tovább foglalkoztatni. A nyugdíj folyósításának szüneteltetése nélkül milyen feltételekkel és módon (pl. megbízási szerződéssel) tudjuk őt alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A legalább 40 év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi teljes nyugdíj esetében [Tny. 18. § (2a)–(2d) bek.] is alkalmazandó a Tny. azon rendelkezése, melynek értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
1
9
10
11
26