616 cikk rendezése:
11. cikk / 616 Rendkívüli munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatásban
Kérdés: Ha egy fagyizóban egyszerűsített foglalkoztatással kerül alkalmazásra egy munkavállaló napi 10 órára, a napi nyolc óra utáni két órára már túlórapótlékot is kell számolni?
12. cikk / 616 Igazolatlan távollét elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított azonnali hatályú felmondással szüntettük meg 03. 19-én reggel, műszakkezdés előtt, a munkaidejének a kezdetét megelőzően. Előző nap, 03. 18-án egy órát dolgozott, majd engedély nélkül távozott, így egyórányi munkaidőt számoltunk el arra a napra. Az Mt. 95. §-ának (5) bekezdése tartalmazza, hogy munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell az Mt. 95. §-ának (1)–(4) bekezdéseiben foglaltakat. A bérprogramunk az ún. „munkáltatói azonnali hatályú felmondás” kilépési módot úgy paraméterezte, hogy állásidővel egészítse ki a dolgozó bérét, ha kevesebbet dolgozott, mint az általános munkarend és napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidő. Az Mt. 95. §-ának (3) bekezdése viszont nem sorolja fel az Mt. 78. §-ának (1) bekezdése szerinti munkáltatói azonnali hatályú felmondást, mint állásidőre jogosító megszüntetési módot, ha a munkavállaló nem dolgozta le a teljes munkanapját. Ebből kiindulva szerintem csak a ténylegesen teljesített munkaidőre járó bért kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a dolgozó igazolatlanul volt távol 7 órát, vagy ha – mondjuk – 1 óra munkavégzés után, műszak közben közöltük volna vele az azonnali hatályú felmondást. Ebben nem egyezünk a program ügyfélszolgálatával, az Mt. 95. §-ának (5) bekezdésére hivatkoznak.
13. cikk / 616 Előadóművészek munkaideje
Kérdés: Intézményünk önkormányzati költségvetési intézményként működő színház, a művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál az Mt. szabályait az Eatv. sajátosságait figyelembe véve kell alkalmazni. A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál az Eatv. 32. §-a alapján a munkaidőkeret legfeljebb hat hónap lehet, az Mt. 92. §-a szerinti napi munkaidő tartalmának alapulvételével. Az előadó-művészeti munkavégzés sajátos szabályai alapján a tánckari tag és az énekkari tag havi szolgálatszáma legfeljebb 28, évadonként 286 szolgálat lehet.
1. A tánckar és énekkar hathavi munkaidőkeretben van alkalmazva, ebben az esetben a havi szolgálatszámot hogyan kell értelmezni? A havi 28 szolgálatszám túlléphető a következő hónap terhére, vagyis a 6 havi munkaidőkeret esetén havi átlagban van 28 szolgálat? Az Eatv. 38. §-ának (9) bekezdését hogyan kell értelmezni ebben az esetben?
2. A havi 28 szolgálat elérése után rendkívüli munkavégzés elrendelhető-e az Mt. 109. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján? A rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék munkaidőegységeként lehet-e a szolgálatszámmal számolni, vagyis az alapbért a kötelező 28 szolgálatszámmal elosztva megállapítani a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot, vagy az alapbért 174 órával osztva kell megállapítani az órabért, ami a pótlékszámítás alapja?
1. A tánckar és énekkar hathavi munkaidőkeretben van alkalmazva, ebben az esetben a havi szolgálatszámot hogyan kell értelmezni? A havi 28 szolgálatszám túlléphető a következő hónap terhére, vagyis a 6 havi munkaidőkeret esetén havi átlagban van 28 szolgálat? Az Eatv. 38. §-ának (9) bekezdését hogyan kell értelmezni ebben az esetben?
2. A havi 28 szolgálat elérése után rendkívüli munkavégzés elrendelhető-e az Mt. 109. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján? A rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék munkaidőegységeként lehet-e a szolgálatszámmal számolni, vagyis az alapbért a kötelező 28 szolgálatszámmal elosztva megállapítani a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot, vagy az alapbért 174 órával osztva kell megállapítani az órabért, ami a pótlékszámítás alapja?
14. cikk / 616 Készenléti jellegű munkakör – minősítés és tájékoztatás
Kérdés: Egy munkakör mikor minősül készenléti jellegűnek? Ha a munkáltató az Mt. idevonatkozó szabályai alapján annak minősíti a munkakört? Erről az érintett munkakört betöltőket milyen formában szükséges tájékoztatni?
15. cikk / 616 Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól – vezetése a jelenléti íven
Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (6) bekezdése alapján a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a rendelkezésre állási kötelessége alól, a megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ezen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítés – hasonlóan a szabadsághoz – csak a beosztás szerinti munkaidő tartamára lehetséges? Az ilyen, munkáltatói hozzájárulás alapján történő mentesítést külön fel kell tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban, vagy elegendő, ha pusztán rendes munkaidő kerül feltüntetésre – anélkül, hogy utalás lenne az ilyen mentesítésre?
16. cikk / 616 12 órás műszakrend és helyettesítés a munkáltatói jogkörben
Kérdés: Egy vállalat a szolgáltatását úgy kívánja megoldani, hogy 12 órás váltott műszakban foglalkoztatná a munkavállalóit. A 12 órás foglalkoztatáshoz sem az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése, sem az a), sem a b) pontja szerinti feltételek nem állnak fenn. Van-e más megoldás a 12 órás napi foglalkoztatáshoz? A munkaviszony létesítésével kapcsolatos iratokat alapesetben a munkáltatónak kell aláírnia. Lehetséges-e az a megoldás, hogy a munkáltató helyett és nevében az ezzel a feladattal írásban megbízott munkavállaló írja alá úgy, hogy az aláírása mellett a „h” betűjelzést használja?
17. cikk / 616 Munkanap és munkahét meghatározása a naptártól eltérően
Kérdés: Egy kölcsönvevő partnerünk a munkanap és a munkahét fogalmát a következők szerint határozta meg: „Munkanap az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint az előző naptári nap 22:00 órától kezdődő, tárgy naptári nap 22:00 óráig tartó megszakítás nélküli 24 óra.” Tehát például a hétfői munkanap kezdete a tárgy hétfőt megelőző vasárnap 22:00 óra, vége a tárgy hétfő 22:00 óra. Ennek megfelelően a munkahét az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése szerint az előző naptári hét vasárnap 22:00 órától kezdődő, tárgy naptári hét vasárnap 22:00 óráig tartó megszakítás nélküli 168 óra. A munkanap és a munkahét ebben a formában történő meghatározása és alkalmazása helyes?
18. cikk / 616 Munkavégzés megtagadása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Közölhet-e egy munkáltató jogszerűen felmondást a munkavállalóval, mert az nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz? A munkavállaló gyermeke (anyukáról beszélünk) 3 év alatti.
19. cikk / 616 Munkaidő-beosztás módosításának határideje
Kérdés: 2025. január 1. napjától az Mt. 135. §-ának (7) bekezdése szerint kollektív szerződés rendelkezése alapján a 97. § (4) bekezdése szerint közölt munkaidő-beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legkésőbb negyvennyolc órával módosítható. Mi a helyes értelmezése ennek a rendelkezésnek? Pusztán mindig az adott, módosítandó beosztás szerinti napi munkaidő kezdetétől kell „visszafelé” számolni a negyvennyolc órát?
20. cikk / 616 Kötetlen munkarend visszavonása
Kérdés: Munkáltatóként rendelkezhetek úgy egy külön nyilatkozatban, hogy átadom a munkavállalónak a munkaidő beosztásának a jogát (kötetlen munkarend), azonban ezen nyilatkozatomat bármikor indokolás nélkül visszavonhatom?
